@Bambano: Nem igen hiszem amit írtál. Amikor az "átkosban" én jártam egyetemre, nem szabadon választottad h melyik tárgyat mikor veszed fel és mikor vizsgázol. Az adott félévben ha nem tudtad megcsinálni akkor annyi. Ja és volt két db pótvizsga lehetőség, majd egy harmadik utolsó rektori engedéllyel. És ha nincs meg akkor hess madár. Azt már nem is emelem ki, hogy az első 3 félévben maximálva volt az UV-k száma is. Arról nem is beszélve, hogy gyakjegy hiányában helyből buktad a félévet, semmiből nem is mehettél vizsgázni.

@penumbra1984: csak különbség van aközött, hogy azt mondod, szerinted mindenkinek kellene idegenül beszélni, meg aközött, hogy egy ostoba büdös csaló az, akinek nincs nyelvvizsgája. ugye ezt el lehet fogadni.

sem a diploma munka megvédése, sem a diplomamunka nem volt feltétele az abszolutóriumnak. az abszolutórium azt bizonyította, hogy a képzési feltételeknek eleget tettél, minden vizsgád, gyakorlatod, terepgyakorlatod, nyári gyakorlatod megvan.

@fairplay50: magánügy, mit hiszel, nekem elég megnézni a saját diplomámat.

"nem szabadon választottad h melyik tárgyat mikor veszed fel " ilyen állítás nem hangzott el tőlem. én azt állítottam, hogy attól, hogy egy tárgyat nem sikerült megcsinálni, még nem kellett félév ismétlésre menni.

az ilyen cáfolatokhoz az kell, hogy a "hitetlen" elolvassa/meghallgassa őket, és sajnos ez nem jellemző... :S

@ottomoll:
Én úgy tudom, hogy pár éve az összes felsőoktatási intézményben kirúgás jár, ha harmadik tárgyfelvétel után sem teljesíti a tárgyat az illető, és nem csupán költségtérítésesre áttevés, de sok egyetemen már nagyon régóta így van, mellesleg a jobb egyetemek műszaki és természettudományos karai jóval nehezebbek az említett főiskolánál.

Tisztelt hallgatóság. Akad pár dolog, ami mellett szokássá vált szó nélkül elmenni.
Egy:
A finanszírozott egyetemista a legritkább esetben lógatja a lábát. Nem, most távolról sem a tanulásról beszélek. Rengetegen vagyunk (igen, én is), akik ilyen-olyan diákmunkából tartják fent magukat. Lakhatás, közlekedés, étkezés, etc.
Kettő:
Az egyetemi képzés egyik legnagyobb rákfenéje nem a hallgató, hanem az oktató. Nem akarok általánosítani, természetesen van kivétel. Ennek ellenére akkor is merem állítani, hogy tendencia szerint elkeserítő az oktatás. Amíg egy oktató (szándékosan nem írok tanárt) megteheti, hogy jegy adásakor feldobja a vizsgapapírokat és az asztalra esők kettesének kivételével mindenkit megbuktasson; hogy a szóbeli vizsgán a 10 másodpercet gondolkodó hallgatónak azt mondja, hogy "Meleg van, nincs erre időm, egyes!", hogy a saját presztízsének és tekintélyének megtartására a félelem keltését és a szándékos rosszindulatot használja eszközül... na addig semmi, de semmi nem fog javulni. Arról nem is beszélve, hogy a tananyag a legritkább esetben mutat relevanciát az aktuális követelményekre. (Értsd, a legújabb tankönyvek [2005-ös] az 1980-as és '90-es években megjelenteknek az új kiadásai.)
A fent leírtak személyes élményekre alapulnak az ország legnevesebb bölcsészkarának történelem szakán töltött két és fél év után.
Lehet "büfé szaknak" titulálni, de én speciel tudom, mit akarok vele kezdeni, erre tettem fel az életemet és megmondom őszintén, ennél azért valamivel többre számítottam.

@Bambano:
Ez természetesen nem igaz, hiszen mikor felduzzasztották az egyetemeket, a szakok és a hallgatók száma sokszorozódott, de a termek és az oktatók száma kisebb mértékben növekedett. Ha keretszám és/vagy szak csökkentést hajtunk végre, úgy hogy egyiknek az arányában csökken a ráfordított összeg, akkor az egyetemek egyszerűen tönkremennek.

Nos, komolyan fiatalság. Nehogy már egy középfokú nyelvvizsga ne férjen bele a kritériumokba! Aki ezt nem tudja elfogadni, az talán nem is érdemes a felsőfokú állami képzésre. Nálunk, lányaim még általános iskolába jártak, amikor megszerezték a C típusú középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. Ja és nem úgy, hogy millió különórára és magántanárhoz jártak. Szerencsémre az általános iskolai nyelvtanáruk komolyan vette a dolgát. Nyilván a családi háttér, a külföldi utazások, a tanult nyelv élesben történő használatának lehetősége inspirálta is a lányokat hogy normális szinten megtanuljanak nyelv(ek)et beszélni.

@cellular:
Eleve a büfészaknak két különböző értelmezése van:

1. Könnyen elvégezhető.

2. Nem lehet vele elhelyezkedni.

A kettőnek van metszete, de nem azonos a kettő.

Ugyanakkor a jogászra áldott jó kormányunkon kívül senki nem mondta, hogy büfé szak, ahogy a keményebb bölcsész szakokra sem. Ellenben például andragógia, kulturális mediáció, ezek mindkét értelemben büfé szakok, és ez baromira nem egybites vélemény, az ezekre járók többsége csak azért végzi, hogy legyen valamilyen diplomája.

Szóval itt végképp nem humán vs. reál ellentétről van szó, inkább a te véleményed egybites, hogy próbálod ennek beállítani. Természetesen a BME-sek nyomják a szöveget a napköziről(corvinus) meg a bölcsészekről, de ezek alapvetően a hecc kategóriába tartoznak. De nem erről van szó, én ismerek tényleg büfé szakra járókat, többnyire ők is hasonló véleménnyel vannak a képzésükről, mint akik kívülről nézik le.

@Bambano: Akkor te bizonyára nem az "átkosban" tanultál. Akkor ha nem vizsgáztál le egy adott félévben az (egyébként már a beiratkozáskor) összes tárgyból, akkor buktad a félévet is.

@Bambano:
Azért megjegyzem, van némi probléma is ezzel a definícióval. Ugyanis némely intézmény mérnök-informatika és programtervező informatikus szakjai is besorolhatóak ide ezen kritériumok alapján. Tehát igazából ha minden feltételt egyszerre akarsz érvényesíteni, akkor szak-intézmény párosokat nevezhetsz büfének. Szerintem több értelemben is használjuk a szót.

@cellular:
2. Az informatikus azért nem számít normális képzés esetében büfé szaknak sosem, mert nagy és nemzetközi a munkaerő piaca, tehát ha több jó informatikust képzünk, akkor több fog dolgozni, mert akkor külföldről idehozzák a cégek a megrendeléseket. Ott inkább a rossz képzésekkel szokott baj lenni, meg hogy sok hallgató nem elég érdeklődő a képzésen túltekintve.

Ellenben művelődésszervezőre akkor sem lesz többre szükség, ha 10-szer annyi jó művelődésszervezőnk van.

@Bambano: Nem úgy értettem, hogy mindenképpen kell nyelvvizsga. Azt, hogy most kell, az tény. Ebből indultam ki.
Tényleg annyi a véleményem, amit leírtam.

(Nekem baromira nincsen nyelvérzékem. Németből szereztem nyelvvizsgát a Rigó utcában, a nyelvtan miatt billentem ki az első alkalommal. Aztán teljesen süllyesztőbe került a német.

Az angolt használom, papírom erről nincsen. Itt is gondom volt a nyelvtannal, de a mindennapi nyelvhasználat aztán megoldotta a problémát.

Ennélfogva tisztában vagyok vele, hogy mennyit ér a nyelvtudást igazoló papír...)

Egyébként kötöm az ebet a karóhoz: szerintem te is meg tudnál szerezni egy nyelvvizsgát.

@Bambano:
"Így a jogászok is kezdik átképezni magukat, pl. agrármérnöknek... "

Ilyen infót honnan hallottál? Csak mert én még életemben nem láttam olyan jogászt, aki bármilyen mérnöknek képezte volna át magát, és ennek rengeteg oka van, első, hogy jellemzően a jogászok nem jó matekosok. De az agrármérnök meg pont olyan szakma, amiben nehéz elhelyezkedni, tehát még a példa is rossz.

Ellenben a 90-es évek elején, amikor a szocialista ipar összeomlott, rengeteg mérnökből lett közgazdász, akik aztán sokkal jobb gazdasági szakemberek lettek többnyire, mint akik eleve gazdasági diplomával kezdték.

@Zabaalint: "Természetesen a BME-sek nyomják a szöveget a napköziről(corvinus) meg a bölcsészekről, de ezek alapvetően a hecc kategóriába tartoznak."

Mi is nyomtuk... Hecc volt, de azért a Corvinusosok papírkutyák. Mindig csak lézengtek a kötélhúzáskor.

@Zabaalint: de, igaz. "egyetemek tönkremennek": na és? csökken a gyereklétszám, miért ne kellene leépíteni a rájuk szakosodott intézményekből is?

@fairplay50: az átkos határán tanultam. viszont én ismertem a szabályzatokat is és tudtam, hogy kell kérvényt írni és kinek.

zaabalint: ez igaz (hogy van büfészak szintű informatikai képzés, lásd gdf).

@bertrollnok: hagy emeljem ki, hogy mi a bajom: azon hajlandó vagyok vitatkozni, hogy kell-e nyelvvizsga vagy sem. De elhangzott, hogy aki nem tud egy nyelvvizsgát megszerezni, az biztosan nem tudja elvégezni az egyetemet se, csak mindenféle illegális praktikákkal, az engem személyeben is vérig sértett, mivel van három diplomám nulla nyelvi papírral. Úgyhogy vigyen vizet az illető a kedves mamának, mert biztosan csuklik.

tehát ha valaki képes úgy elmondani a véleményét a nyelvkérdésben, hogy ne személyeskedjen és ne feszegesse a pofonládát, az oké. ez itt nem volt az.

zaabalint: személyesen láttam, ittam ilyen jogásszal. doktor akárki, mgmérnök bsc. lehet, hogy nem sok van ilyen, de pályaelhagyó vagy jogi karrierjében rosszul haladó jogász rengeteg van.

azt meg vitatnám, hogy agrármérnökként nehéz. szerintem most nem.

bertrollnok: mi azt mondtuk, hogy az elte jogi szakkört elvégzem egy szabad hétvégén :) utána bekerültem corvinusra és hallgattam ott közgázt, na attól én felmásztam a falra, annyi marhaságot mondtak.

@Bambano:
"de, igaz. "egyetemek tönkremennek": na és? csökken a gyereklétszám, miért ne kellene leépíteni a rájuk szakosodott intézményekből is?"

Tény hogy túl sok egyetem van, ezért szakokat kellene leépíteni meg karokat intézményeket. De a keretszám csökkentés, vagy simán tollvonással egy-egy szak megszüntetés egyszerre az összes egyetemet fojtogatja, és kontraproduktiv versenyre készeríti. Pont azért, mert kisebb mérettel, kevesebb hallgatóval egy főre több állami támogatás kellene. A legjobb megoldás az lenne, ha a keretszám csökkentés és egyes intézmények bezárása összességében forráskivonás nélkül menne, mivel GDP arányosan nem költünk sokat felsőoktatásra, innen nem kéne lejjebb menni. Így javulhatna az oktatás színvonala.

Említve volt egyébként az agrár képzés, totál agyatlan, hogy Dunántúlon a keszthelyi kar a Pannon Egyetemhez, a mosonmagyaróvári a NYME-hez csatlakozott, miközben még ott van a kaposvári mint önálló egyetem (tudom ott más is van) működik. Ezt a hármat mindenképpen egybe kellett volna már rég integrálni, és lehetőleg fizikailag is egy helyre összevonni. Így is óriásegyetemek lettek, csak nem logikusan.

A jogász aki mérnök lesz, tényleg ritkaság. De szerintem nem a teljes pályaelhagyás a jellemző a jogászoknál, hanem a kisebb pályakorrekció, mellesleg akiket ismerek jogászokat, többnyire végzés után nem ingyen dolgoztak, hanem irodában dolgoznak az állami vagy versenyszférában, nem ügyvédként, de olyan munkakörben, ahol szükség van a jogi ismereteikre. Inkább aki ügyvéd akar lenni, azokra jellemző az ingyen csicskamunka, de ez mindig is így volt, a karrier görbe sajátos az ügyvédeknél, egyébként orvosoknál is.

Amúgy pl. ha a jogász gazdasági másoddiplomát szerez, azzal a kettővel nem hiszem hogy ne tudna jól boldogulni, ez így ütős kombó lehet. Persze ha balfasz, akkor mindegy, de az meg miért ment jogásznak, balfaszoknak kockább szakma való.

@Bambano:
"ez igaz (hogy van büfészak szintű informatikai képzés, lásd gdf)."

De pl. (ex)SZIF és dunaújvárosi főiskola is. Az a feltétel viszont, hogy nem adnak versenyképes tudást, az összesre igaz, csak a hallgatók fele összeszedi autodidakta módon, a másik fele meg nem a szakmában helyezkedik el, vagy csak határterületen.

@Bambano:
Szerintem az egyetemi végzettség fogalmával van bajod. Manapság már diploma kéne minden bunkónak, részben pont azért, hogy igazolja ő nem bunkó

Aztán ha már elég sokan vannak az ilyen tömegdiákok, elkezdik saját magukhoz igazítani az egész képzést. Paradox módon az egyetemet is cinkosukká tették a normatívákkal, és kart karba öltve igyekeznek megcsapolni az államot.

Merthogy az állam nem támogaccsa az agyilag magasan kiképzett ámböröket - mondja a félig-meddig kikupálódott bunkó

Nem tudom, ki honnan veszi, hogy 30 éves korig is lehet akár ingyen ellébecolni az egyetemeken, főiskolákon?! Én a Külkeren végeztem 2002-ben. Egy félévem sajnos nem sikerült. Azt ismételni kellett egy teljes év kihagyásával és az ismételt félévért fizetnem is kellett...

Ez is olyan kamu szöveg, mint sok más területen...ezzel lehet szítani az ellentéteket...

@Ludovikás Levente: ne aggódj, meg tudom mondani, mivel van bajom. azzal van bajom, hogy lecsalóztak indokolatlanul.

@Bambano: el vagy tévedve.
A Corvinus nem egyenlő a volt közgázzal,
az egy új brand, többek között az agrár képzésekkel, ami nem mezőgazdasági kar, hanem Élelmiszeripari, Kertészeti és Tájépítészeti. Emelett még hozzácsapták az Államigazgatási Egyetemet. Ezért lett először BKAE.
Ha ez nem történik meg, megszűnt volna egyetem lenni az összes, mert csak egy-egy diszciplínát fedett le.
Az egyesülés volt a kisebbik rossz.
És ha már vered a dobot megfordíthatjuk a kérdést, mit keres a Corvinuson egy közgazdasági képzés, amikor a Kertészeti Egyetem jogelődje 1853-tól létezett. Gödöllő is innen nőtte ki magát.

@Zabaalint: hacsak nem jártál mindháromra, ez azért elég erős kijelentés, mi hol konkrét büfé szak.

Mert általában mindenki szidni fogja azt a képzést a magyar felsőoktatásban, amit éppen végez. Tehát a szóbeszéd nem játszik. Az már más kérdés, hogy most a mérnöki képzéseket tolják, ezért minimumon van általában a ponthatár, így sokan bejutnak olyanok is, akik nem oda valók. Gyenge képességű hallgatóból pedig nem lesz professzionális szakember az esetek nagy részében.

@bertrollnok: ez bármelyik, hivatásszerűen űzött munkakörre igaz lehet.
Ne spécizd ki, kérlek, az építészeket, nincsenek kivételes helyzetben.

@Zabaalint: "Ellenben például andragógia, kulturális mediáció, ezek mindkét értelemben büfé szakok" - ellenben pl az én munkahelyemen ilyen szakokon végzett 22-23 éves kisjányok a háeresek, akik eldöntik az emberről élet-halál uraként, hogy alkalmas-e a megpályázott munkakörre (értsd ha huszonéves dzsudzsákbalázshajú kisfiú, akkor fel van véve, ha 35-nél idősebb tapasztalt mérnök, aki lehet hogy minden betanítás nélkül RÖGTÖN elvégzi 15 darab, fél év tréning utáni dzsudzsákbalázs munkáját, de sajnos nem hasonlít eléggé brúsz viliszre vagy bred pittre, akkor ő nem alkalmas)....

@Void Bunkoid: ez ugyan melyik cegnel van igy? egy rendes cegnel hr-esek csak behivjak interjura az embereket, nem ok dontik el h ki dolgozhat es ki nem...

@Bambano:
Nemár, ilyet szóltak?

Ja, csakhogy az én évfolyamamba, 2005-ben még 1995-ös diák is volt. Azok akármeddig tanulhatnak.

@sanyix:
azért ezt gondold át még egyszer.

@sanyix:
Milyen jó, hogy te meg itt még jó páran pontosan tudjátok, hogy mi az ami használható és mi az ami nem
Eskü, több ilyen önjelölt lángelmére lenne szükség.
Talán még jobban szétbasznátok a felsőoktatást, mint az eddigi kormányok együttvéve...

@Void Bunkoid:
na igen a te esetedben is látszik, hogy azért büfé szakoztok meg kurvázzátok a HR-eseket, mert személyes sikertelenségetek áll mögötte. (írom ezt úgy, hogy a HR-es vérszívó had nekem sem a kedvenc csoportom)

"ez is egy gyakran visszatérő, ám pillanatok alatt megcáfolható gondolat"

Már gondolatokat is cáfolunk? Mert az idézetet nem találom sehol.

@Avarga: A hiba a te készülékedben van, ha nem tudtad értelmezni. Én tudtam.

Én amíg egyetemre jártam (2004-2009), addig nagyon sok embert láttam, akik nem végezték el az adott szakot a megadott időn belül. És nem hogy fizetniük nem kellett, de még kollégiumi helyet is kaptak - pedig azt tényleg annak kéne adni, aki rászoruló és képes teljesíteni a kötelezettségeit. Nem ismerem a pontos szabályozást, mert nekem szerencsére nem volt rá szükségem, de fizetni nem csak akkor kell, ha ugyanazt a szakot akarja elvégezni és több féléve sikertelen? Mert akiket én láttam, azok váltogatták a szakokat. Nagyjából hasonlóra mentek át, ahol a kurzusokban nagy az átfedés. Ez a szememben amolyan kiskapu volt, mert mintha ezzel megint nyertek volna pár ingyen félévet. Szóval nekem nagyon furcsa ez a statisztika, olyan mintha csak arra vonatkozna, hogy hányan végzik x félig ugyanazon szakot. Miközben sokan vándorolnak szakok között.

A másik dolog ez a büfészak fogalom. Nekem az egyik rokonom egy sikeres ipari vállalkozást visz. Magától építette fel az egészet. Ő mondta egyszer, hogy itthon az a baj, hogy rengeteg embernek olyan képesítése van és olyasmivel próbál érvényesülni, aminek a célja a "hogyan adjunk el valamit" és a köré csoportosuló dolgok. Mindenki ahhoz ért, hogy eladjon, megmondja a frankót és hasznot húzzon valamiből, miközben nincs aki konkrét értéket "gyártana". Szerintem jelenleg ezek a fő büfé szakok. Kell ezekből is, de nagy túlsúlyban vannak ahhoz képest, hogy mire lenne szükség.

Aki sokaig diakoskodik az egyetemen, az az adofizetok penzen jar iskolaba (eleinte, mert az allami tamogatasnak hamar vege, meg hamarabb, ha rosszul tanul), es diakberletet vehet a BKVn.
Nem fizetest, lakast es kocsit kap az adofizetok penzebol, mint a politikus.

Aki meg olyan alkat, hogy evtizedekig lebecol az egyetemen, az segedmunkaskepzot vegezve is ugyanugy elkocsmazna az eletet, dotalt felsooktats nelkul is. Meg csak az arca sem lenne lenyegesen kisebb, csak az egyetimastasag helyett az uj ladajara verne a nyalat fennhangon.

@agent_x:
"hacsak nem jártál mindháromra, ez azért elég erős kijelentés, mi hol konkrét büfé szak."

Nem kell mindháromra járni, elég ha ismerek elég olyan embert, akik egy átlag egyetemen bukdácsoltak, majd átmentek büfé intézménybe/szakra, ahol hirtelen éltanulók lettek, sőt volt aki köztársasági ösztöndíjas lett. Pedig nem a mentalitásuk változott 180 fokot és okosabbak sem lettek.

Ami a szidást illeti, te nagyon félreértettél valamit. Ha a képzés nehéz, legalábbis a nem zsenik számára, akkor inkább a szopatást szokás szidni, nálunk is ez ment, meg jó pár ismerősnél, akik nem büfére jártak. Meg még az, amit én is nyomok, hogy rengeteg felesleges dolgot tanítottak, és abból szívattak, a szakmai területen meg túl keveset adtak. Ezért is szidni szoktuk. De hogy túl hülyék is elvégzik, azt nem szoktuk mondani. Na az ilyen büfé szakokon az értelmesebbek a könnyűséget szokták szidni.

@Void Bunkoid:
Ja, csak az a jéghegy csúcsa, amit ott látsz, a legtöbb ilyen szakot végzettel inkább tesco árufeltöltőként találkozhatsz, mert úgy 10-szer annyi végez, mint amennyi hr-es picsára szükség van.

@mámorka:
De van igazság benne, nagy multiknál jellemző, hogy 1. szűrő a HR, és utána a szakmai, feltehetőleg sok jó szakembert kiszórnak álpszichológiai marhaságokkal.

Az utolsó diagramhoz érdemes hozzáfűzni, hogy sok ember van, aki egy diploma után elkezd egy másikat, vagy 35-40 évesen, munkából visszatérve csinálja meg első, vagy második diplomáját. Úgy látom, hogy ez nincs megkülönböztetve itt, tehát emiatt még árnyaltabb kép adódik ki.

@mikereem:
A szakváltással sem lehet elkerülni a fizetést, 12 félévnél, az orvos képzés max. 14 féléve kivételével akkor sem kap több ingyen félévet, ha szakot vált, újrajelentkezik, stb. Annyit lehetett kibulizni ilyennel, hogy mondjuk 2005-ben elkezdte, eltöltött 2 félévet, de aztán újrajelentkezett bolognai alapképzésre, ahol a 6 féléves képzésre így 10 féléve lehetett, mert részben a 2005-ös szabályok vonatkoztak rá, de ehhez még egy újrajelentkezést közbe kellett iktatni, ami kockázatos a tanterv változás miatt.

Lol. Mindenki a büfé szakokat szidja, én mérnök informatikusként végeztem, de megszenvedtem, mire most normális állásom lett. Barátnőm tanárnő, amikor mondták neki, hogy a kezdő tanári bér az kb. 80ezer nettó, akkor elment egy bank ügyfélszolgálatára. Ezeken a büfészakokon végzettek általában nagyon jól beszélnek angolul, így gond nélkül el tudnak helyezkedni a fent említett helyeken. A gond nem a büfészakon van, hanem ott, hogy a mai fiatalságot életképtelennek nevelik, nagy részük még a cipőjét sem tudja bekötni. Büfészaktól függetlenül.

„Az adófizetők is lázadhatnának a harminc évesen is az ő pénzükön lézengő, ingyenélő egyetemisták ellen”

Ostoba, fideszes, megosztó duma. Akikre itt az ingyenélőket lehetne mondani azok pont a megélhetési "politikusok".
A legutolsó "büfészakon" végzett főiskolás is százszor többet megdolgozik a BEFEKTETETT adófizetői pénzünkért, mint egy gombnyomogató droid, számla nélküli költségtérítést felvevő képviselő. Ráadásul sokkal kevesebbe is kerül...

1. eddig sem lehetett végtelen ideig állami finanszírozású szakon tanulni, áttették a lébecolókat költségtérítésesre
2. a büfé szakokat brutálisan meg kell nyirbálni
szociális munkás, politológus, szociológus, szociálpolitikus, tanító, óvónő, kommunikáció, magyar-töri szak és hasonlók
ezekre nincs szükség, egyrészt nulla a munkaerő-piaci értékük, másrészt könnyű elvégezni őket, ezért pl. tanítóképzőbe egy csomó közepes vagy gyengébb képességű csaj megy, mert ingyen kap egy diplomát gyurmázásért, rajzolgatásért... tudom, van jónéhány tanítóképzős ismerősöm
aztán mennek Angliába kisegítő munkákat végezni, amihez még érettségi sem kellene vagy reménykednek, hogy egy jó szakon végzett egyetemista fiú eltartja őket, feleségül mennek hozzá, vagy valami rokon benyomja őket a közigazgatásba
3. a szakiskolákba eközben selejt gyerekek járnak, akiknek a gyógypedagógiai intézményekben lenne a helyük (tudom, rengeteg ilyet ismerek, kárpitos tanulók, akik nem tudják még szakmunkásvizsga után sem kiszámolni, hogy mennyi anyag kell egy kanapé áthúzásához), helyettük inkább a közepes képességű főiskolások mehetnének szakmunkásnak, akkor lenne minden a helyén
Magyarországon az emberek többsége nem ott van, nem ott tanul, nem ott dolgozik, ahol kellene neki, hanem ahova a szülei benyomták...

@mikereem: persze nyilván egy iparban dolgozó vállalkozónak az a mérce, hogy ki mit tud termelni
az, aki csak pénzügyekhez ért vagy a joghoz, vagy éppen csak rákkutató és mondjuk évtizedekig dolgozik konkrét gyártásba nem kerülő cuccon, az neki lófasz
na ez a szakbarbárság, hogy nem lát túl a saját szakterületén
pláne az ilyen self-made man típusú csókák tényleg nem látnak túl a maguk kis szemétdombján
aztán jön egy jogász, aki ugye semmit nem termel és felszámolja a cégét, mert ő ehhez ért
akkor lehet pampogni :)
az ipar a szekunder szektor, ami már mindenütt a világon második a tercier (szolgáltató szektor mögött), még Kínában is
kell mindegyik, olyan nincs, hogy csak munkások és parasztok vannak egy társadalomban (jó, Pol Pot próbálkozott ilyesmivel)

@Keppi: Hogy jön ide a 2. diploma? Azért keményen fizetni kell mint a katonatiszt...

Ami a büfé szakokat illeti, megmondom hova van a kutya elásva.

Onnan indult a történet, hogy kevés volt a diplomásunk a nyugati világhoz képest. Tehát nyilván több diplomás kell, ez nyilvánvalóvá vált, ők lehetnek a gazdaság motorjai. Meg is indult az egyetemek felduzzasztása, ami önmagában nem lenne baj, de a hogyan az baj lett.

Induljunk ki abból, hogy nagyon különböző a különböző képzések költsége. Tehát van egy andragógia szak, oda csak tanár meg megfelelő tanterem kell. Egy mérnök képzéshez viszont labor az összes drága felszereléssel, ráadásul arányaiban több tanár a kis létszámú laborgyakorlatokhoz. Orvos képzéshez meg szintén labor, plusz hullák, kísérleti állatok, és a mérnök képzésnél is drágább felszerelések.

Namármost az állam mivel nem akart a felduzzasztáshoz mélyebben belenyúlni a zsebébe, ezért nagyobb mértékben duzzasztotta fel az olcsóbb képzéseket. Az egyetemeket is erre ösztönözte, mivel a drágább költségű képzésekre nem volt annyival magasabb a normatíva, így sok esetben nem fedezte a tényleges költségeket, orvos képzésnél ezt külföldi fizetős diákok felvételével orvosolják, mérnök karokon meg a kutatási pénzekből csöpögtetnek, de utóbbiaknál ezért gyakran nem is motiváltak nagyobb hallgatói létszámban. Szóval jól le voltak osztva a lapok, a fiatalabb generációkban lett elég sok diplomás, jól mutat a statisztikákban, csak éppen olyan diplomásból nincsen elég, akik a gazdaság motorjai lehetnének. Mert igen, szükség van kommunikáció szakosra meg művelődésszervező szakosra is, csak arányaiban jóval kevesebbre, mint gépészmérnökre, azonban mégis előbbiekből végez sokkal több, és persze ez már önbeteljesítő, egy idő után a mérnököknek sincsen munkája, mert emiatt nincsenek beruházások.

@Bambano:
"ez igaz (hogy van büfészak szintű informatikai képzés, lásd gdf)"
Eléggé kivan a tököm azzal, hogy ha a felsőoktatás fikázása kerül elő, akkor törvényszerűen jön a "gédéefezés" is.
Én jártam több műszaki főiskolára is, többek között MSc-t is szereztem az egyiken, és ennek tapasztalatából állíthatom, hogy semmi baj a GDF-fel. A képzés is rendben volt, de főleg a jó szervezést, az időben és jó minőségben rendelkezésünkre bocsátott tankönyveket / jegyzeteket emelném ki. És bizony meg kellett szenvedni a négy(!) szigorlat teljesítéséért is. Ja, és mindeközben egy fillérjébe se kerültem egyetlen egy adófizetőnek se! Azóta viszont elég sokat fizettem / fizetek a közösbe...

Ezzel szemben a legnagyobb kuplerájt a mostani Óbudai Egyetem egyik elődintézményénél tapasztaltam. Botrányos szintű szervezettség, tapló, bunkó tanárok, minősíthetetlen, 20-30 éve elavult jegyzetek (nem túlzás!).

A "büfészak" témához még annyit: az ilyesmit nem hiedelmek alapján kellene megítélni. Egy egyszerű statisztika megmutatná, mely szakok minősíthetők így valójában. Adott szakokon végzett diákok hány százaléka helyezkedik el sikeresen, mondjuk öt év távlatából, és mennyiért. Figyelem! Nem számít, hogy a szakmában helyezkedett-e el, csak az, hogy az adott időszakban mennyi ideig dolgozott és mennyi volt a jövedelme.

@Vittore.:
Sajnos nem minden büfészakot végzett beszél jól idegen nyelvet, sőt a többségük sajnos nem. Egy anglisztika-germanisztika szakos persze igen.

Ja, és még egy dolog, sok évet lébecolni jellemzően nem büfé szakokon szoktak a hallgatók. Ráadásul nagyon sok ismerősöm végzett közel kétszer annyi idő alatt, mint a képzési idő, és többnyire ők találtak is jól fizető munkát. Talán pont azért, mert amúgy nem volt könnyű a képzés.

@kovi1970: "Végezetül álljon itt egy diagram a 2010/2011 évben nappali tagozaton tanulók életkor szerinti megoszlásáról. Az ábra együtt tartalmazza az állami finanszírozású és költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatókat."

Az mindegy, hogy fizetős, vagy állami. Persze a 2. diploma fizetős, de benne van a diagramban az is.

@Ancsa nem nyelte le: Akkor félreérthetően írtam le. Nem úgy mondta ő sem ezt, hogy nincs értelme másnak. Főleg például a jogász szaknak. Ezt én sem állítom. De te magad is meg tudtad ezt különböztetni. Mit csinál egy "szociális munkás, politológus, szociológus, szociálpolitikus, tanító, óvónő, kommunikáció, magyar-töri szak és hasonlók" hozzá képest? Ezekről beszélt ő is, nem a jogászról, rákkutatóról. De rákkutatóból szerintem nincs is túlképzés. A jogász szakot meg tényleg nem tudja bárki elvégezni.

@Cartman (ex Cartman): az ilyen statisztikák is manipuláltak
a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolára járt egy ismerősöm, mondtam neki, hogy jó helyre ment, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy a végzés után 6 hónapon belül 98% az elhelyezkedési arányuk

erre ő: persze, tudják, hogy kit kell megkérdezni és kit kell kihagyni a statisztikából

@Cartman (ex Cartman):
GDF főleg a kezdeti korszakban szerezte meg a "jó" hírét, én is hallottam, hogy azóta javult a helyzet, de még sok év kell, hogy ezek a rossz hírek elfelejtődjenek. Mellesleg ma is azért jellemzően nem a jobbak mennek oda, és mégsincs akkora szórás, mint máshol. Na meg a rossz híréhez hozzájárult, és úgy tudom még létezik, szóval hozzájárul a távoktatásos képzésük is, ami tényleg a pénzért diplomát kategória volt.

A másik, bármilyen is az az intézmény, egyaránt kikerülnek onnan jó és rossz szakemberek, az informatika pont az a terület, ahol 90%-ban nem azon múlik, hol végeztél, sőt azon sem, hogy egyáltalán végeztél-e.

@Ancsa nem nyelte le:
Az elhelyezkedési statisztikákkal még az is baj, hogy nem mindegy hol van helyileg az az intézmény.

@Ancsa nem nyelte le:
Hát nyilván nem az intézményi propagandából kellene tájékozódni...

@Zabaalint:
"mégsincs akkora szórás, mint máshol"
Nem tudom, most hogy van, de anno a tanulmányaikat megkezdők kb. 15%-a kapott végül diplomát. Mutass nekem ennél jobban "szóró" műszaki főiskolát, légyszíves! Hiedelmek, mémek, legendák... Na, ilyesmire nem lehet értelmes vitát építeni.

@Cartman (ex Cartman):
Időben kapott 15% vagy valaha? Mert ha időben nézzük, akkor mindenütt ez az átlag. Na meg a GDF-re felvettek 90%-át eleve nem vették volna fel a BME-re, tehát ha a BME-n 1/3-nál több nem végzi el, akkor már nagyobb a szórás, mint a GDF-en az, ha 15% végzi csak el, amit nem nagyon hiszek egyébként.

@Zabaalint:
"Az eddigi tizenöt év alatt beiratkozott hatvanezer hallgatóból kilencezren szereztek diplomát. A végzettek elhelyezkedési statisztikája 95 százalékos."
Népszabadság, 2007 július 27.
Link is van:
www.gdf.hu/rolunk/rolunk-mondtak-rolunk-irtak
Persze, ez végül nem 15%-ra jön ki, hanem néhány százalékkal magasabbra. Rosszul emlékeztem, de a tényen ez nem változtat: a GDF kényelmesen hozza a hazai műszaki főiskolák átlag-színvonalát. (Az már más kérdés, hogy ez utóbbi szerintem nem valami magas.)

@Bambano: az építészmérnöki nem büfészak, de ha nincs rá piaci igény, akkor legyen fizetős."

?????
Ezt hogy itéled meg? Ma döntesz arról, hogy 5 év múlva lesz-e igény rá?
Sőt, aki elvégezte az egyetemet még nem is építészmérnök, tehát cirka 7 évvel előre látod, milyen lesz a piaci igény????

Vajákolj még! Mi lesz 2020-ban?
Nem lesz több építkezés? Jurtában lakunk?
Nem kell több tanár?
Mortal Kombat-ot kell majd oktatni, mert az a jövő?

@Cartman (ex Cartman):
Ezen azért meglepődök, különösen azt tekintve, hogy a vidéki távoktatásos képzésükön elég sok segghülye ember kap diplomát, én legalábbis ilyeneket ismerek, mondjuk a budapesti nappalis képzésről nem sokat tudok, de oda jelenleg 2 ismerősöm jár, egyiket nem vették fel elte proginfóra, de Budapestre akart menni, ezért ezt végzi, tanulással nem sokat foglalkozik, inkább a buli meg a sport, és így is megy neki, pedig ő sem egy zseni (de nem is hülye, mint akikről előbb beszéltem). A másik ismerősöm pedig előtte Bécsben már a 3. szakról bukott ki, mikor Budapestre költözött a szüleivel, és ott ezt a képzést választotta. Ő mondjuk nem tudom hogy áll a tanulmányaival.

Mondjuk a 95% elhelyezkedés meg a saját felmérésük, szerintem kb. annyira releváns, mint amit valaki említett a Károly Róbert főiskoláról.

Ettől még nem azt mondom, hogy nem lehet jó, de a rossz hírét anno teljesen jogosan érdemelte ki, és tényleg mostanában azt hallom, hogy sokat javult azóta, ettől még senkit sem biztatnék, hogy egy jelenleg még kétes hírű intézményt válasszon. Olyat is hallottam GDF-en végzettekről, hogy csak azért szereznek másoddiplomát, hogy azt írhassák az önéletrajzra, mert a GDF-el meglehetősen előítéletesek az emberek. Mondom, ettől még lehet jó, de az informatikát 90%-ban úgysem a főiskolán tanulják meg az emberek, akkor meg jobb ha piac által elismertebb diploma van a kezében.

Egyébként most a Graphisoft akar egy felsőoktatási intézményt alapítani, ahogy a GDF is létrejött magánberuházásból, én látok benne perspektívát, mert az állami intézmények túlzottan elmélet orientáltak. Valami intézetet létre is hoztak már, de ezen egyelőre csak más egyetemekről lehet féléveket eltölteni, de így is ígéretes koncepciónak tűnik.

@Könnyen elkaptuk, uram!:
Azért van különbség átmenetileg nem keresett szakok, és tömegesen soha nem keresett szakok között. Az építészmérnököknek most szívás van, de évi több ezer kommunikáció szakosra soha nem is volt igény, és nem is lesz.

Lehet, röhögni fogtok, de nincs olyan valamire való multi, aki ne tudná nagyjából pontosan, milyen és mennyi szakemberre lesz szüksége 5 év múlva. Ha nem tudja, akkor ott nagyon nagy baj van. Tehát igenis van annak létjogosultsága, hogy Incikék és Mincikék ne közpénzen csesszék az idejüket semmire való diploma megszerzése érdekében, mert valamire való helyre a megszerzett tudásukkal az életben nem jutnának be.
Csak mellesleg jegyzem meg, hogy nem csak a szüleik pénzét tolják el,hanem bizony a közöst is, hiszen amíg "semmittesznek" az egyetemen,addig se adót nem fizetnek, se járulékot.
"Bezzeg a mi időnkben" típusú hozzászólóknak üzenem, hogy igazuk van, sose adtak volna diplomát, és NEM, nem lehetett csúszni. Nagy kegyesen - különleges indok alapján - engedték csak a félév halasztását. Mindezt az 1988-93-as időszakra állítom. Utána nem sokkal már bármit lehetett, ma pedig még annál is többet. Épp csütörtökön voltam vizsgázni nappalisokkal együtt egy viszonylag jó hírű iskolában, a hallgatók fele ezelőtt 20 évvel a gyártósorokra is alig jutott volna be...

@Zabaalint:
"Ezen azért meglepődök, különösen azt tekintve, hogy a vidéki távoktatásos képzésükön elég sok segghülye ember kap diplomát..."
Hát, mint kb. bármely felsőoktatási intézményben... Értelmiségi családból származom. Tudom, mit beszélek. Az iskola a "rossz hírét" egyébként alapvetően két dolognak köszönheti:
- Nem felvételiztettek, amikor indultak (anno a '90-es évek közepén még nem vettek fel kb. mindenkit a felsőoktatásba);
- Tandíjas volt, szemben a csodálatosannagyszerű ÁLLAMI oktatással, tehát akik oda mentek, azok _egyértelműen vásárolták_ a diplomájukat.
Aztán persze erre rakódtak a mémrétegek.

A 95% meg persze önmagában semmit se mond, még akkor se, ha igaz (de ha már ott volt, azt is beillesztettem). Nem mindegy nyilván, mit-hol dolgozik az illető, illetve trükközni szoktak még a továbbtanulókkal, GYED-en/GYES-en lévőkkel, stb.

@Cartman (ex Cartman):
"Hát, mint kb. bármely felsőoktatási intézményben..."

Olyanok, akikről beszélek, nem szereznek diplomát bármely felsőoktatási intézmény bármely szakán. Azért vannak kategóriák. Mármint a távoktatásos képzésről beszélek továbbra is. Más intézmény nappali tagozatán biztosan nem mentek volna át még analízis 1-en sem soha. A rossz hír sokkal inkább innen ered, és eleinte nem is volt olyan nagy az a szórás, ha mindenkit felesznek de 85%-ot kivágják első évben, akkor nem lett volna rossz híre.

Na meg arról nem is beszélve, amit korábban meg lehetett ott tenni, hogy nem mentek el vizsgázni, hanem eltolták a vizsgát, de felvehették azt a tárgyat, aminek ez az előfeltétele. Így voltak, akik 4 éven át jártak, majd a végén rájuk szakadt vagy 30 vizsga, és sosem lett diplomájuk. Ilyen is elképzelhetetlen lenne más intézményben, ma már kérvénnyel sem fogadnak el olyan tantárgyfelvételt, ahol nincsen meg az előfeltétel.

Egyébként az első korszakban volt olyan évfolyam is, akinek elején ígérték, de nem kapott államilag elismert diplomát, mert nem volt rendben az akkreditáció. Ez sem tehetett jót a hírének.

Mellesleg a mémekről annyit, hogy nemrég egy fórumban olvastam, egyesek szerint urban legend a "kivéve GDF" az álláshirdetésekben. Pedig 8-10 éve én konkrétan láttam ilyet, még HVG-ben is, csak nem GDF volt egyedül, hanem Dunaújvárosi Főiskola is.

@Bambano: És melyik 2-3 városba raknád ezeket az egyetemeket? Csak azért kérdezem, mert ezt általában fővárosiak vetik fel. De ha mondjuk az a 2-3 egyetem Nyíregyházán, Szegeden, Pécsett és Szombathelyen lenne (milyen rendes voltam, egyből 4 lehetőséget is adtam), majd sírna a szája a pestinek, hogy mi az, hogy neki nem helyben van a tanulási lehetősége.
Kicsi ország vagyunk, de azért mint gyakorló egyetemista gyermekkel rendelkező anyuka ( pszichológia, remélem ezt azért nem neveznéd büfé szaknak, attól függetlenül, hogy bölcsészkaron képzik őket) pontosan tudom milyen extra költségeket jelent, hogy a gyermek nem helyben jár egyetemre.

@Cartman (ex Cartman):
Amúgy azt is néztem még olyan 8-10 éve(azért akkor, mert középiskolás voltam, és nyilván döntenem kellett hová készülök), hogy akkoriban a műszaki informatikus szakon országosan közel felét a GDF-re vették fel. Ezt tekintve még mindig lehet, hogy a 15% elvégezte, az azt jelenti, hogy annak a 15%-nak a fele sosem végzett volna egy jobb hírű intézményben.

@ensorcelant:

2-3 az túlzás lenne, de 6-8-al már ki lehetne jönni.

Az is megoldás lenne, ha Pesten csak egyetlen vagy legfeljebb kettő egyetem lenne, de sokféle képzéssel. Dunántúlon meg lenne 2, egyik a mostani NYME, SZE és PE egyesítéséből Észak-Dunántúlon, a másik meg a PTE és a KE egyesítéséből Dél-Dunántólon (előbbi már most is a legnagyobb méretű egyetem. Kelet-Magyarországon meg lehetne 3, Miskolc, Debrecen és Szeged központokkal. Így összesen ha Budapesten 2 maradna, Dunántúlon 2, Kelet-Magyarországon 3, lehetne 7 az országban.

@ensorcelant:
Mondjuk azt megjegyzem, sok esetben vidéki érdek is, hogy Budapesten legyen a képzés, hiszen ha mondjuk Nyíregyházán lenne egy szak, ami csak ott van, akkor Szombathelyről neccesebb lenne, mint Budapestről. (Egyébként most is van ilyen szak, ami csak egy helyen van, pl. az erdész képzés Sopronban vagy az állatorvos Pesten, el lehet gondolkodni melyik jobb mondjuk Szegedről nézve)

Ma mar a "bufe-ruhatar szak" nem azt jelenti, hogy ugysem fog tudni elhelyezkedni a szakmaban, hanem hogy lassan diploma kell a hamburgersuteshez is.

"Azok tehát, akik hat évig állami finanszírozással jártak egyetemre, csak költségtérítéses képzésben folytathatják tanulmányaikat,"

Ahhoz képest, elég sok léhűtő van, akik ettől függetlenül simán nem fizetnek adót (vagy nem dolgoznak, vagy feketén), a költségtérítés meg bőven nem fedezi a féléves költségeket. De ha fedezné is; foglalják a helyet, stb. Nem beszélve arról, hogy mennyi mindent meg lehet oldani az egyetemeken (pl. kollégiumot) okosba'.

@Zabaalint: A 6-8ban megegyezhetünk, oké. :)
Egyébként meg mindenkinek más számít értékesnek. Próbáltam már kifejteni más bejegyzéseknél is, hogy nem az a feltétlenül támogatandó csak aki a GDP előállításában közvetlenül részt vesz. Ennyi erővel a jelenleg egyetemen pszichológiát hallgató lányom, és a reményei szerint zeneművészetire beiratkozó fiam sem lenne jogosult állami támogatásra. A lányomnak jól használható diplomája lesz, valószínűleg neki nem lenne gondja akkor sem, ha ki kéne utólag fizetnie a diplomáját (feltéve, hogy lesz munkája). De művészeket azért ne képezzünk mert nem is hajtanak hasznot, aztán meg még a diplomájával sem tud majd jól keresni, az azért hülyeség. Ezt is gondolja már végig mindenki, aki a vállalkozókat és gyáriparosokat,valamint a kamarákat kérdezné meg arról, hogy mire lesz szükség 5-6-10 év múlva. Egyébként is ezek inkább a szakmunkás szükségletet tudják meghatározni.

@ensorcelant: Nemrég interjúztunk Baráti Kristóffal, aki nyert már pár rangos zeneművészeti díjat.
Ezeknek nincs közvetlen haszna, csak "országimázsilag" értékesek, hiszen amikor az amcsi felső tízezer arról, beszél, hogy az a _magyar_ srác mennyire tehetséges, az nem pénzben mérhető.

Egy fentebbi hozzászólásban már említettem, hogy látványosan figyelmen kívül hagyja a tisztelt nagyérdemű a diákmunkát. A diákmunka nem csak a drága jogászhallgatók és orvostanosok szakmai gyakorlatát jelenti. Azok, akik úgymond büfé szakokra járnak, azoknak jelentős része diákmunkával keresi meg a napi betevőt. Aki pedig diákmunkát végez, az a közvetítő irodán keresztül bizony adózik.
Hoppá! Mégsem vagyunk annyira ingyenélők...

@ensorcelant:
A művészek is jól élnek, ha van a művészetükre kereslet. Egészen más, ha van egy szűk, de a művészetet azért kifizetni nem képes közönség, és az állam támogatja magát a művészeti tevékenységet is, ez esetben nem jó ha az állam pénzéből megy a művész képzés. Persze ez főleg zeneművészetnél nincs így, hiszen a legjobb zenészek (elsősorban komolyzenére gondolok) elég nagy gázsit kapnak, így ez esetben visszajön az államnak is, amit beléjük ölt a képzésükkel. Szóval ez szubjektív is meg nem is, azt mondani, hogy csak a mérnökök teremtenek értéket, ugyanaz a demagógia, mint ami szerint csak a fizikai munka a munka. Csak azért nagy vonalakban az arányok is számítanak, pl. nem lehet 10-ből 1 ember hegedűművész, mert akkor nincs ki fizessen érte.

De persze nem is a művész képzéssel vannak a legnagyobb gondok, az amúgy is szűk terület.

@ColT:
Dehogynem mérhető pénzben. Az amcsi felső tízezer akkor feltehetőleg fizetni is hajlandó a művészetéért.

@ColT: " Nem beszélve arról, hogy mennyi mindent meg lehet oldani az egyetemeken (pl. kollégiumot) okosba'. "

Ez nem ide tartozik. Nem oktatáspolitikai kérdés, hanem bűnügyi.

@Playthegame: "Lehet, röhögni fogtok, de nincs olyan valamire való multi, aki ne tudná nagyjából pontosan, milyen és mennyi szakemberre lesz szüksége 5 év múlva."

Szerinted tudta az összes multi, hogy gazdasági válság lesz?
Szerinted tudja az összes multi mi lesz Magyarországon öt év múlva???
Az Unilever felépítette Európa legkorszerűbb margaringyárát, majd öt év múlva eladta, mert nem volt gazdaságos. Megvette a bajai üzemet, hogy IGLO-termékeket gyártson, majd öt év múlva eladta a Globusnak.
Szerinted mennyi vezető beosztású dolgozójának a képzését finanszírozta meg? (mert rendszeresen volt képzésük, nem olcsón)
Szerinted melyik multi számolt a fidesz kormány szektor-adójával 2010-ben? Valszeg egyik sem.
Melyik számolt azzal, hogy nem fejleszt minálunk?
Melyik bank számolt azzal, hogy kivonja a tőkét Magyarországról, és kiképzett alkalmazottakat bocsájt el?

@Zabaalint: "Azért van különbség átmenetileg nem keresett szakok, és tömegesen soha nem keresett szakok között. Az építészmérnököknek most szívás van, de évi több ezer kommunikáció szakosra soha nem is volt igény, és nem is lesz. "

Szerintem nem erről beszéltem. Kimondottan az építészmérnök példára reagáltam.

@Zabaalint: De az aprópénz a GDP-ben.

@Könnyen elkaptuk, uram!: Ezek szerintem nem esnek bűnügy kategóriájába. Meg tök mindegy, mi, ha az oktatáspolitika generálja, és tömeges.

Megjegyzem az életkornak semmi köze az egészhez, valaki kezdhet 40 évesen is. És miért is ne, ha meg tudja oldani a megélhetését közben flexibilis munkával vagy valami...

@ColT: Nem tudom, konkrétan mire gondolsz, hogy "okosban".
Ha valaki ingyen lakik a kollégiumban, akkor lehet , hogy szabályt sért, lehet hogy csal. Ha csal, vagy okiratot hamisít, az bizony bűncselekmény.
De a második állításod hamis.
A gyorshajtást sem a kresz generálja, nem is annak van a gyorshajtás ellen tennivalója, hanem a rendőrségnek kell betartatni.

@ColT:
De a művész képzés, még ha drága is fejenként, szintén aprópénz a GDP-hez. Aztán az országimázs is közvetve GDP termelő, persze nem az a típus, mikor a saját lakosságnak bujtatott vagy nem bujtatott politikai üzeneteket juttat el a kormány a HappyEnd Kft. készítésében...

@Könnyen elkaptuk, uram!: Az oktatási rendszer működéséből adódnak ezek a dolgok. Sok mindeen lehetne javítani, így csökkennének ezek a jelenségek is. Pl. ha nem lennének annyian 10 évig egyetemisták egy 5 éves szakon.

@Zabaalint: Igaz, hogy a művészképzés nem kerül sokba. Persze ettől még sokak szemét szúrja.
Ja, meg! Egy ország fejlettségét jól mutatja a kultúrája.
Illetve a másik, hogy a művészképzést sokan összemossák a bölcsészekkel.

@ColT: " Sok mindeen lehetne javítani, így csökkennének ezek a jelenségek is. Pl. ha nem lennének annyian 10 évig egyetemisták egy 5 éves szakon."

Egyetértek. A kérdés csak az, hogy a támogatott idő lejárta után teljes összeget fizető hallgató miért szúrja a szemed? Hisz: az összeg megállapítása az intézmény hatásköre, lehát fizettetheti az összköltséget, a létszám meg úgysem számít, hisz nincs keret, amit nem lehet túllépni, mondjuk 4. évfolyamon.

@Könnyen elkaptuk, uram!: Fentebb leírtam. Nem fizet adót (esetleg kamuhallgató, és a diáoknak járó adókedvezményt veszi igénybe a cégének), nem termel bevételt, feleslegesen foglalja a helyet, illetve ha minden igaz, a teljes összeget fizető hallgató sem fedezi a képzése minden költségét.

@ColT: Valóban nem fizet adót. De:
1) a diákkedvezmény emberre szól, nem cégre, és nagyon nehéz olyan körülményt létrehozni, amikor megéri min. 200 eFt-ot befizetni félévente azért, hogy olcsóbb legyen a tömegközlekedés és 10% engedményt kapj irodaszerekre;
2) Nem termel bevételt - kivéve az ingyenes szakmai gyakorlatot -, ill. a megélhetését valaki (sokszor ő maga) adózott munkából biztosítja, tehát azért valaki csak helytáll;
3) feleslegesen foglalja a helyet? nincs maximalizálva a helyek száma. viszont ha tényleg nem jár be, akkor nincs vele dolog, tehát tulajdonképpen támogatta az egyetemet;
4) a költség kérdéses. de én látok annyi önállóságot az egyetemekben, hogy az "önköltséges" képzéssel csak nem szúrják tökön magukat anyagilag.

@ColT:
"Nem fizet adót "

Ez nem azzal függ össze, hogy hallgató, hanem azzal, hogy nincs munkája, az másik kérdés, hogy tesz-e valamit ezellen.

"(esetleg kamuhallgató, és a diáoknak járó adókedvezményt veszi igénybe a cégének)"

Ilyenről hallottam, de ritkaság, volt hogy egy végzett progmatosnak mondta a cége, hogy felvételizzen már szabad bölcsészetre, csak 90/ félév volt abban az évben, és máris jobb az adózás. De tényleg ritkaság.

"nem termel bevételt"

Ez megint a munkával függ össze.

"feleslegesen foglalja a helyet"

Mit foglal? A költségtérítéses létszámot általában nem tudják feltölteni az egyetemek.

"a teljes összeget fizető hallgató sem fedezi a képzése minden költségét"

Ezt cáfolta Könnyen elkaptuk, uram! azzal, hogy az egyetem határozza meg, de meghatározhatja úgy is, hogy mindent fedezzen.

A valóságban amúgy ez részigazság, mert ha felvesznek egy költségtérítésest az 50 támogatott mellé, akkor a +1 fő költségét természetesen fedezi az a költségtérítés, amit az egyetem megállapít, de 51-ét nem fedezné, ha mind költségtérítéses lenne és ennyit fizetne. Ennek oka a mérethatékonyságban keresendő.

@rron:
1. Amiről én beszélek ott 90k volt a tandíj, most ugyanott lehet max. 110k (vidéki intézményekben 150k-ért már gazdasági alapszakok vannak, bölcsész meg általában olcsóbb). Azért érte volna meg a cégnek (nem lett megvalósítva végül, mert idő előtt távozott a csávó a cégtől), mert így diákmunkára jelentették volna be iskolaszövetkezeten keresztül, mint nappalis hallgatót. Ezzel több adót és járulékot lehetett volna megtakarítani, mint amennyibe a képzés került volna, ráadásul tetszőleges számú alkalommal megismételhető a felvétel, mert nyilván nem ment volna el ZH-kat írni meg vizsgázni szabad bölcsészet szakon.

@Zabaalint: Értem. Bevallom (talán túl szabálykövető / naiv voltam) meg sem fordult a fejemben ez. Nos - ahogy már korábban előfordult - ez egy másik kategória. Az adócsalásé...

@rron:
Így van, a megtakarítja a járulékot helyett először elcsalja a járulékot akartam írni, de aztán finomabban fogalmaztam.

De ez persze ritka eset, és ritkán éri meg. Az esetek 99%-ában semmi köze az államnak vagy másnak, hogy az illető hány évig lébecol a szülei pénzén.

@Zabaalint:
Mármint rajta és a szülein kívül értem.

@Zabaalint: Modern közgazdaságtanban (nem az unortodoxban) ami nem termel nyereséget, az veszteség. Tehát feleslegesen megy pénz azokra az emberekre.
És igen, azzal is összefügg, hogy tesz-e valamit : általában nem; ezzel ot vagyunk, ahol a bújtatott munkanélküliséggel.

@rron: "1) a diákkedvezmény emberre szól, nem cégre"
Nemrég még volt egy olyan szabály, hogy ha diák a cég tulaja, akkor jópár % adókedvezmény. Emiatt elég sok családi vállalkozás került az amúgy is tanuló apucijókisfia nevére...

@ColT:
A tartós munkanélküliek nincsenek is a munkanélküliek között, hála a nagyon "okosan" kitalált és a gyakorlatban is alkalmazott közgazdaságtani munkanélküli fogalmaknak. Innentől kezdve a munkanélküliség nagy része eleve bujtatott.

Ezen kívül pedig lehet hogy nem termel éppen nyereséget, de egyáltalán nem biztos, hogy amit tanul immár a szülei pénzén, nem válik-e később hasznára. Korábban leírtam, ez inkább a műszaki és informatikai szakok sajátossága, épp nemrég végzett bsc-n egy ismerősöm 11 év egyetem után, és jelenleg orvosi képfeldolgozó szoftverek fejlesztésén dolgozik, de volt gépészmérnök hallgató ismerősöm is, aki a 4 éves szakot 7 év alatt végezte el, majd egyből talált jól fizető munkát. A büfé szakokon általában sokkal kisebb a szórás, így kevesebb a sokat csúszó hallgató is.

@ColT: Megkövetlek, a diák cégtulaj adókedvezményéről nem tudtam. Ez megint egy olyan panama, ami teljesen fölösleges (volt), de nem részletezem. Egy véleményen vagyunk.

@ColT: Nem érveket sorolsz. Ha egy képzést elindít az egyetem, ha nem 40 , hanem 41 hallgató jelentkezik rá, a költség /fő mutató csökken. Ugyanis vannak fix költségek, amik nem létszámfüggők.
Mondjuk fűtés, tanári munkabér, adminisztrációs költségek egy része, nem oktatói állomány bérköltsége, világítás, épület karbantartás, stb.

A másik: ha azért megy egyetemre, és azért nem jár be, mert adót csal, az megint nem az oktatás hibája, hanem az adórendszeré.
A gyorshajtás sem a kresz hibája.

@Zabaalint: Mennyi az állami támogatás hallgatónként?

@ColT: "12. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. §-ának (3) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, "

. Az osztatlan, fizetős orvos- és fogorvosképzés ára 1 millió 900 ezer és 2 millió 700 ezer forint között mozog, a gyógyszerészeti képzés pedig minimum másfél millió forint lehet évente, hallgatónként.

Az összeghatárokon belül a pontos értékről minden esetben az egyes intézmények maguk dönthetnek. A tájékoztatás szerint az agrárterületen az alapképzésben 350 ezertől 500 ezer forintig, mesterképzésben 610 ezertől 800 ezerig terjedhet a költség évente hallgatónként. "

@ColT:
Nekem úgy tűnik, a fizetős többet térít, mint az állami támogatás.

@Zabaalint: Én a Műegyetemre is jártam meg a Pszf-re is, és nekem az utóbbi nehezebb volt. Hozzám hasonlóan sok mérnök jön a Pszf-re nagy mellénnyel, aztán az első pénzügyi- számvitel vizsga után elég hülyén bámulnak maguk elé. Sokan kihullanak.
Amikor én jártam a Műegyetemre akkor még nem volt korlátozva a tárgyfelvételek száma, bár ez már elég régen (úgy 8-10 éve) volt.

@ottomoll:
Szerintem ez ember függő is lehet, mert speciel egy gyakorlatiasabb mérnöknek leginkább idegesítő tud lenni a bürokratikus alapokra épülő számvitel.

@nadiposzata: Abba a szakmába még a jobb időkben erősen belemerültem. Az építőipar szvsz akkor is a posvány, az egymás átb*szása, emberek kihasználása, az adóval való trükközés és a politikai színjáték vetésforgójának, illetve a bábuművészeinek kiszolgálásáról szólt.

Nem kényszerből hagytam el a pályát, csak egyszerűen nem akartam végignézni, ahogy az ismerőseimnek/kollégáknak szinte úgy nőnek fel a gyermekei, hogy nem oly' ritkán egy hónapban talán csak egy hétvégét tölt együtt a család. Mindemellett a főnök meg just se igazolja a szakmai gyakorlatot mondjuk az E1-hez, mert akkor otthagyja az embere, vagy esetleg nagyobb fizetést tudna tőle kialkudni.

@Ancsa nem nyelte le:

Tájékozódj már egy kicsit jobban a jelenlegi helyzetről, akkor talán ancsa is lenyeli neked.

Egyébként a műszakisok által állandóan előszeretettel preferált világkép - csak mérnök kell, meg paraszt és melós - Szálasi Ferenc mániája is volt. Ezzel elég sok mindent elmondtam erről:S