Mert a tandíj nem tandíj – hanem költségtérítés; a forráskivonás nem forráskivonás – hanem átstrukturálás; sztrájk nem sztrájk – hanem nemsztrájk.A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatói a nemsztrájk módszerével kívánják jelezni, hogy az utcai politizálás mellett egyéb eszközökkel is rendelkeznek, elsősorban a tudomány, a szabad gondolat eszközével.

09:00 Megérkeztünk!
Készen áll a Szent Györgyi Albert Agora (Szegora), hamarosan kezdődik a Nemsztrájk - Szabad Egyetem. Percről-percre blogolnak a MiértHallgatók, de a Facebook-oldalunkon is követhetitek az eseményeket.

Az oldalon LEFELE GÖRGETVE minden előadás összefoglalója OLVASHATÓ.

Élő közvetítés a http://www.ustream.tv/channel/szabadegyetem címen érhető el.

10:00 „Csak a felnőtt, felelős, tudatos, és képzett polgárok képesek előrevinni hazánkat” – ez volt a Szabad Egyetem vezérgondolata, amikor elkezdtük a szervezést. 
Egy olyan eseményt képzeltünk el, amely bizonyítja, hogy az utcai politizálás mellett/helyett, a szabad gondolat, a kultúra, a tudomány szavaival is képesek vagyunk hallatni a hangunkat. Úgy tűnik, sokan meg is hallották: olyan alulról és felülről nyitott programot sikerült létrehoznunk, amely az előadók önkéntes jelentkezésére épült, ahol a hazai egyetemek kiemelkedő oktatói, kutatói vállalták, hogy kutatási területükről a nagyközönség számára előadást tartanak. Nem válogattunk, nem zártunk ki senkit, nem vizsgáltunk politikai kötődéseket, mert a gondolat (és az egyetem) szabadságában hiszünk. 
A 35 előadó, a 3 szekció önmagáért beszél – hogy a hangját meg is hallják, már csak a közönségen múlik. Azokon, akik holnap az Agorában felnőtt, felelős, tudatos és képzett polgárként kívánnak megjelenni - idézi megnyitóként Szirmai Éva a Szabad Egyetem szervezőinek közleményét a megnyitón.

10:15  Deák Dániel (BCE Gazdasági Jogi Intézet, egyetemi tanár):Tézisek a hatalomról

A hatalom gyakorlásának kellenek, hogy legyenek korlátai, hiszen szélsőséges központosítása önmaga abszurditását eredményezi.

Azonban a hatalom birtokosai kisközösségek is lehetnek, de tudnak a központi hatalom ellenőrzése céljából is szerveződni. Ezek a kisközösségek integratívak, kompromisszumokat keresnek, úgy, hogy közben demokráciára épülnek. Az Oktató Hálózatot hozza példának, hiszen az is alulról szerveződik.

Azonban az ilyenfajta kisközösségeknek a bizalomra kell épülniük - emeli ki az előadó.

10:20 Máté-Tóth András (SZTE BTK Összehasonlító Kultúratudományi Intézet, Vallástudományi Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár): Mágia – Rítus – Társadalom: Vallásról a mai Európában

A politika és a mágia szoros, elválaszthatatlan közösség, bár a mágia pont a politika racionalitásával megy szembe, célja a hatás kiváltása, a hatalom érvényesítése. Újra elkezdődött a mágia és a mítosz korszaka, a mai fiatalok már ebben élnek. Ebben a korszakban az érvelést háttértbe szorítják a narratívák, az adatokat az értelmezések, az objektív szemléletet a szubjektív. Ha igaznak lehet tartani azt, hogy racionalitás kiveszőben van, és a mágia uralja a társadalmi diskurzust, a cselekvés rítusokban fejeződnek ki. Posztmodern országokban a tömeg demonstrációk ( rituális cselekmények) elsődleges elemei a befolyásolásnak, a politika művelésének. „Ne csak mágia legyen, hanem racionalitás is”- tudtuk meg Máté-Tóth András véleményét.

10:45 Szőnyi György Endre (SZTE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Tanszék, egyetemi tanár)
Tolerancia régen és most. Mai problémák kultúrtörténeti megközelítésben

Történelmi példákon keresztül mutatja meg, hogy a tolerancia hiánya milyen tragédiákhoz vezetett, s kiemeli: a történelem az élet tanítómestere.
"Othering" jelensége a központban, ami azt jelenti: másokat megbélyegezni, "más"-ként kezelni. A tolerancia alapelvét azonban már a Biblia is kifejti, ezen túl számos vallási példát említ Szőnyi György Endre.
A humanizmus korszakában, az antik retorikát idézve a minimum és maximum tolerancia kerül a középpontba, ahol a közös álláspont kialakítása a cél.
Ugrunk az előadásban, de racionalizmus és felvilágosodás sem marad ki, hiszen Locke fordulópontot jelentett, míg Bayle az ateizmus védelmében érvelt. Újabbat ugrunk, Szőnyi György Endre a mostani diáklázadásokat emeli ki: az oktató szerint a megmozdulások a magyar társadalomban szimpátiát és támogatást váltottak ki.

KÖZBEN: élőben, videóról is követhetőek az előadások.

10:47 Újvári Edit (SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet, egyetemi docens):
Kereszténység és művészet viszonyának változása a modernitás korában. Goya Caprichos-sorozata

A problémák természetfölötti okokra történő mozdításával hozza ki magát a társadalom a feszültség/felelősség alól – csatlakozott Újvári Edit, Máté-Tóth András témájához. Megtudhattunk, hogy Goya saját maga látta el talányos címekkel a rézkarcait, a kereszténység a művészetében kemény kritikát kapott.

10: 57 Gyenge Zoltán (SZTE BTK Társadalomelméleti Intézet Filozófia Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár): Hatalomgyakorlás az antikvitásban - Platón és Arisztotelész

A helyszín adta a témát az előadó szerint.Szókratészről esik szó, aki a történelem első koncepciós perének áldozata. Gyenge Zoltán megjegyzi: Platón ideális Államában nem szeretne élni, ugyanis sok egyéb intézkedés mellett a filozófus bevezette volna az antik cenzúra intézményét.
Az oligarchia, mint rossz államforma is szóba kerül - Platón beteg államformának nevezi. Azonban a szabadság félreértelmezésére is felhívja a figyelmet, amely szolgaságba csaphat át, így zsarnoksággá alakulhat könnyen. A platóni félreértelmezett szabadság alatt a korlátok nélküli, "bármit bármikor"-felfogást érti.
A zsarnokságot a filozófus türanneiának nevezi, amelyben a népvezér őrséget szervez maga köré, s földosztást és hasonló intézkedéseket rendel el. Gyenge szó szerint idézi a filozófust, a hallgatóság keserédes kacaja kíséri a felolvasást.

11:13 Milián Orsolya (SZTE BTK, tudományos munkatárs): A Zsidó vagy? traumatikus képtapasztalatáról

A 2004-es, Németh Gábor Zsidó vagy? című regényére reflektált Milián Orsolya az előadásán - derült ki témájának címét magyarázandón. Fanyar irónia/önirónia jellemző Németh Gábor írásaira, egyfajta kettős elbeszélést alkalmazva. Részleteket felolvassa ismerkedhettünk meg a regénnyel, de annak kritikáiról is kaptunk egy képet.

11:18 Sándor Klára (SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet): A nemzetet kisajátítani nem kell félnetek

"..Magyarország az az ország, ahol mértéktelenül szeretik elhanyagolni a tradíciót..." - idézettel kezdünk, méghozzá Ignotus Pál gondolatával.
Gellner és Anderson nemzet-definícióját idézi Sándor Klára, s felhívja a figyelmet arra: a "mi" és "ők" ellentétpár alkalmazása természetes, s nagy figyelemmel kell lennünk, hogy ezt az elkülönítést kikapcsoljuk. Ehhez hozzátartozik, hogy az identitásunk alapvetően rugalmas konstrukció.
Magyarországi helyzetkép következik. Az előadó szerint a "mi-ők" oppozíció a nemzeten belülre tevődött át az országban, ezáltal a kultúránkat meghatározó nemzettudat elveszti legitimitását. A politikai retorikai elemeit hozza példának, ami miatt a nemzeti jelképet pártszimbólumokká válnak.
De miért nem kell félnetek a nemzetet kisajátítani? Mert van, aki lemond róla - hangzik a válasz.

11:25 Vajda Júlia (ELTE TÁTK Szociológiai Intézet, tudományos munkatárs):
Öröklött félelmek ébredése. – „Zsidóként antiszemita voltam” –egy történet a holokauszt jelenvalóságáról

Vajda Júlia is önéletrajzi elbeszélésről mesélt, mint Milián Orsolya, de nála egy életútinterjú adta az alapot témájához. Az interjúalany, András zsidó és saját életének részleteinek elmesélésével és azok elemzésével tudhatunk meg többet a zsidóságról. Egy megrázó, megható és vívódásokkal teli igaz történettel ismerkedhettünk meg.

KÖZBEN: élőben, videóról is követhetőek az előadások.

11:52 Kálmán László (MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszék, egyetemi docens, tudományos főmunkatárs): Van-e lényeg a felszín alatt?

Pszichológiai példák után a nyelvészet területén kalandozunk. A "mögöttes" ábrázolást és csodálatos átalakításokat nem feltételező, felszín-alapú leírás egyszerűbb és így magyarázóbb lehet - mondja Kálmán László, s illusztrálja számos példával a nyelvi "gazdaságosságot".

A változásokat gyakran a felszíni összefüggésekkel lehet megmagyarázni, sokkal inkább, minthogyha a mögöttes erők változását tételeznénk fel.

12:11 Balázs Péter (SZTE BTK Romanisztika Intézet, Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék, adjunktus):
Egyetem és hatalom viszonya Franciaországban az újkortól
napjainkig

A franciaországi egyetemek autonómiájáról van szó, ami már az újkorban kiemelt jelentőséget kap. A felvilágosodás gondolkodói bírálták az egyetemek működését az "elefántcsonttrony" metaforával élva - "üres formalizmus", "begyepesedett tudás". Ezért gyakorlatiasabb képzést, és az új bölcseletek előnyben részesítését javasolták. Ezt kritikus szemmel kell azonban nézni, hiszen a felvilágosodás tanai az universitas falai közé is behatoltak.
Később a napóleoni koncepció közel 150 évet élt meg, amely az állam nagyobb beleszólását eredményezte, az universitas csupán a középiskola meghosszabbítása volt, hiába állította helyre az egyetemet. Egy végletekig hierarchizált rendszerről van itt szó.

 A II. Köztársaság eltörölte az "egyetem" nevet, a II. Császárság pedig nagyon szigorúan szabályozta a tartalmi kérdéseket, a III. Köztársaság is csak kis mértékben javít ezen: ekkor az egyetem magát a tanárképzést jelenti.
1900-ban viszont már a lakosság 2% ül a padokban, azaz elismerték addigra az egyetemek jelentőségét - gondoljunk csak a pozitivizmusra, amely a tudományba vetett feltétlen bizalmat jelenti.
Grenoble-i Charta példája jön, amely minden érettségizett alanyi jogának ismeri el az egyetemet, hiszen az oktatás kitörési pontot jelent.
1968-ban járunk, ahol az új generáció meg akarta változtatni a társadalmat a társadalmi igazságosság mentén: az egyéni kreativitást állította a középpontba a diákmozgalom. A hatalom megijedt, így megpróbálták az egyetem intézményét demokratizálni, '69-ben az egyetem még nagyobb autonómiát kapott.
A gazdasági válságban már nyomás nehezedett az universitasokra: a forrásbevonását kényszerét eredményezték a politikai döntések.

12:27 Démuth Ágnes (SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet, főiskolai docens):
Autonómia, következetesség – autokrácia, következetlenség személyiségre gyakorolt hatása

A tudás hatalom - ez önmagában közhely az előadó szerint, hiszen a magunk "haszna", az önmagunkért való tanulás a legfontosabb.
Maslow piramisa is előkerült, a fizikai szükségletek és a kiszámíthatóság, biztonságérzet a példák tárgya. Az alapvető szükségletek kielégítése után beszélhetünk csupán magasabb igényekről - vesszük sorra a piramis szintjeit.
Amennyiben ezek nem elégülnek ki, agresszivitást eredményeznek, így a frusztrált ember sem lesz szerethető. Az elismerés szükséglete sem elhanyagolható azonban - családi példákkal illusztrálja ezt Démuth Ágnes.
-Mi történt az iskolában?
- Semmi.
- Kaptál jegyet?
- Nem.
- Akkor jóvan - hangzik az ismerős párbeszéd, amely hatására a gyermek máshol keresi a neki járó figyelmet, ha a szülő ráhagyja.
De a tudás hatalom! Azok a gyerekek, akik az egyetemre előnnyel érkeztek, jobb eredményeket produkáltak - ennek kulcsa a nem "félszavas" visszajelzések. Az előadó szerint fontos, hogy a gyermek megélje a siker okozta boldogságot, s tudja, mikor és min kell változnia a sikerért. Mindez kognitív szükséglet.

12:33 Szajbély Mihály (SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, intézetvezető egyetemi tanár): Jókai és az irodalom médiatörténete

Az irodalom formálódását a média határozza meg – kezdte médiatörténeti előadást Szajbély Mihály. Azok a könyvek, melyek a 19 század végén világot látnak, csak formájukra nézve könyvek, hiszen íróik sajtótermékekben megjelent írásainak összegyűjtéséről beszélhetünk csak, a könyvek, mint lakásdíszek jelentek meg az otthonokban. Sajátos és új viszony jött létre az író és az olvasó „kártyajátékában”, a sajtóban megjelent tárcaregények, újfajta kapcsolatokat hoztak létre, melyek például olvasói levelekben és szerkesztői üzenetekben fejeződtek ki.

12:41 Barát Erzsébet (Társadalmi Nemek Kutatócsoport vezetője, SZTE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Tanszék egyetemi docens): Nők a média intézményeiben: Magyarország az EU-s gyakorlat tükrében

Az egyetem egyszerre oktató és kutatóhely valamint az egyetemet egyébként sem lehet 4 fal közé bezárni – emiatt döntött Barát Erzsébet amellett, hogy részt vesz egy előadásával a Szabad Egyetemen. Előadásában bepillantást nyerhettünk a nők egyenjogúságát is tárgyaló konferenciák történetébe. A férfiak és a nők közötti egyenjogúság munkavállalás szempontjából a médiai intézményekben különös figyelmet kapott, hiszen az erről szóló kutatási eredményekkel ismerkedhettünk. A férfiak oldalára billenti minden statisztikai adat a mérleget, a fizetési különbségektől kezdve, a pozíciók betöltésének hierarchiájáig.

Hamarosan a MiértHallgatók is a "katedrára" lépnek, a Szabad Egyetemen sem hallgatunk! Medvegy Gábor előadása a blogon teljes egészében elérhető lesz.

12: 48 Deczki Sarolta (MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest Kortárstánc Főiskola):
Alice a Kihaénnem téren (A hatalom a kortárs irodalomban)

Eszterházy tegnapi esete az első példa az elnyomó rendszerre. Az előadó szerint az uralom eszköze a megnevezés.

Caroll meséje kerül terítékre, ahol a szavak és a dolgok önkényes rend szerint kapcsolódnak össze, s bármikor megváltozhatnak. Ez azonban alkalmatlan a párbeszédre, érdemi diskurzust általa nem lehet folytatni.
A Csodaországot napjaink jelenségeihez hasonlítja az előadó, s rámutat: mostanában többen fordultak e műfaj felé a magyar irodalmárok közül, Parti Nagy Lajos az egyik híres példa erre, de Mosonyi Alíz sem maradhat ki.

13:02 Braun Róbert (BCE Marketing és Média Intézet Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék, egyetemi docens): Márka – identitás – közösség

Jó hírrel kezdeném, az Alkotmány Bíróság eltörölte a regisztrációs törvényt – kezdte hangulatfokozással előadást Braun Róbert. Benedict Anderson Elképzelt közösség című műve és a márkaközösségek közötti párhuzamra hallhattunk példákat. Kiderült az előadásból az is, hogy a márka, identitás és közösség szorosan összefonódik egymással. A GDP helyett a jóllétet mint mérőeszközt kellene bevezetni - jelentette ki Braun.

13:11 Szirmai Éva (SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet, főiskolai docens): Hatalom és kultúra az antiutópiákban - a Szabad Egyetem főszervezője a "katedrán"

„Csak a felnőtt, felelős, tudatos, és képzett polgárok képesek előrevinni hazánkat” - kezdi Szirmai Éva az ismerős mondattal, s folytatja: " az antiutópiák embereszménye infantilizált, állítja. Orwell, HUxley, Zamjatyin, Karinthy, Parti Nagy és Tatyjana Tolsztaja - újabb ismerős irodalmi példák.
Az utópiák jellemzője a gépi, természettudományos és hatalmi-politikai racionalitás jellemzi, amely a boldogság eszköze. ezek a szabad embert nem viselhetik el, a "vadember" jelzőt kapják általuk.
Az antiutópiák világába azonban a bölcsészetek soha nem férnek bele, ezzel a stabilitás elérése a cél, központba helyezve a jelent, a megváltoztathatatlant. Ebbe a történelem sem fér bele: az antiutópiákbóül hiányoznak az emlékezet-közösségek, azonban a hatalmi emlékezet minden területet lefed - ezzel szolgálja a rendszer stabilitását.
A hatalmi emlékezet eszközei a szertartások, rítusénekek, a "szentté avatás", illetve az ellenségkép folyamatos rögzítése, a térstruktúrák állandó átalakítása. De mi ennek a funkciója?
A közösségi identitás kialakítása, ami azonban a nyájjá alakulással jár, de cél a kollektív tudat beépítése is.

13:24 Medvegy Gábor (SZTE BTK kommunikáció- és médiatudomány MA, egyetemi hallgató):
Harmadik típusú média: a közösségi rádiózás avagy a szabad önkifejezés tere - a MiértHallgatók általa a Szabad Egyetemen sem hallgatnak!

Medvegy Gábor – aki kiemelte, hogy amellett hogy egyetemi hallgató, a Miérthallgatók tagja valamint a Rádió Mi munkatársa is – a rádiózás, különösképpen a közösségi rádiózás történetét vázolta fel az előadásán. Az új médiatörvény ellehetetleníti a közösségi rádiókat, erre a sorsa jutott a Rádió Mi is, miközben a közösségi rádiókat ugyanolyan alulról szerveződő, bázisdemokrácián alapuló csoportok működtetik, mint a most, az oktatás jövőjéért szerveződött csoportok- zárta véleményével Medvegy előadását.

A MiértHallgatók előadása a blogon hamarosan teljes egészében elérhető lesz.

 13:37 Horváth Csilla (SZTE BTK PhD-hallgató): „Mindenki lájkolja a nagymamákat!” Nyelv és identitás az Eurovíziós Dalfesztivál online diskurzusában

Mosolyt csalt sokak arcára az Eurovíziós Dalfesztiválon indult oroszországi ”nagymamák” videója, mely az előadáson levetítésre került. Az anyókák a hagyományos népdalok éneklése helyett/melett váltottak át a populárisabb zenékre, így sikerült kijutniuk a fesztiválra, ahol a 3. helyett szerezték meg. Horváth Csilla rámutatott arra a kulturális egyvelegre, melyet ezek az asszonyok megfőztek a kuktájukban, mely tálalása mellé a digitális kultúra meme körítése sem maradhatott ki. Az udmurt nyelv és nép internetcelebbé avanzsálta magát - tudtuk meg Horváth Csilla jókedvű előadásából.

13:45 Nagy Angelika (SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet, főiskolai docens): Andragógus hallgatók Oroszország képe

Sztereotípiák egész sora bontakozik ki egy kutatás alapján, de az biztos: a válaszadóknak nincs élő kapcsolata az országgal, és a rendszerváltás után születettek megosztottnak bizonyultak - változó, ki milyen érzelmeket örökölt az oroszokkal kapcsolatban.
Összességében a másodlagos információk alapján a válaszadók a másik nép tulajdonságait középértékek szerint "pontozták". Ami meglepő, hogy a hallgatók erős vezető nélkül működésképtelen társadalomnak titulálták, s diktatúrára hajlónak gondolják Oroszországot. Azonban a hallgatók szívesen ismerkednének meg az orosz kultúrával, sőt, nagy részük részt is venne ilyen témájú kurzuson.
Zárszóként Nagy annyit mondott, hogy gazdasági és kutúrális szempontból is nagy piac, de reményét fejezte ki afelől, hogy érdeklődőbbek lesznek a hallgatók.

13:56 Málovics György  (SZTE GTK Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet, egyetemi docens) és Rácz László, a kutatás résztvevője: Részvételi akciókutatással a társadalom peremére szorult szegedi cigány közösségekért

 Az előadók felhívják a figyelmet: kutatásuk eredményeit mindenki számára érthető formában publikálták, s a részvételi akciókutatás eredményei elérhetők. 
A Szegedi Antiszegregációs Terv felülvizsgálatát a megkérdezésükkel végzik - derül ki Málovics György beszámolójából.

Rácz László a roma közösségi házról beszél, amelyet társadalmi munkával újítottak fel, s tanodaként funkcionál azóta. Az intézmény munkájában egyetemi hallgatók is részt vesznek, őket a gyerekek mindig nagy örömmel fogadják.Kiemeli: önerőből és szeretetből jött létre a központ.

14:18 Demcsák Katalin (SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet, főiskolai docens):
Mit ér az ember, ha... kelet-európai és nő? Betekintés az olasz nyelvű migráns irodalomba

Megismertük, hogy mely országból hány bevándorló él Olaszországban, Demcsák Katalin örömmel jelezte, hogy magyar bevándorlókról nincs adat. Olaszországban komoly gazdasági problémák vannak, így nem „mókás” ott bevándorlónak lenni, kérdéses, hogy a migránsok irodalma szerves részét képezi-e az olasz irodalomnak – folytatta Demcsák előadásának témáját- majd elmesélte, hogy marginális helyzetben van, és olyan irodalomnak tekintik, mint ha egy egzotikus édesség lenne vagy egy könnyűvérű nő.

14:21 Tóth Zsolt (SZTE TTIK, Optikai es Kvantumelektronikai Tanszék, tudományos főmunkatárs):
Fotonika: a fény csodái a modern tudományban

Néhány kísérlet következik: előkerül egy pohár, bekapcsolódik a lézer - csíkok, pacák a falon, még egy szaloncukorpapírral is megy ez!
Egy Einsteinhez kapcsolódó kísérlet is szóba kerül, amikor egy fénycsóva körbejárta a világot - így tisztelgett a tudós-társadalom  nagy előd előtt.
De mire is jó a fény? Elértünk a lézerekhez.
A polimer lapok működésének részleteibe nem megyünk bele, de a ledes technikát alkalmazó mütyürök akár a zsebünkbe hajtogatható könyvekként, vagy a jövő tévéiként is funkcionálhatnak.

14:40 Labádi Gergely (SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszék, egyetemi docens): Dugonics András, Umberto Eco és Voltaire: A detektívtörténet egykor és ma
Detektív logika Eco, Voltaire és Dugonics műveiben – mesél róla „Watsoni” lelkesedéssel Labádi Gergely.

Hamarosan SZÜNET következik. Házigazdáink, a Szent-Györgyi Albert Agora munkatársai felajánlották, hogy a Szabad Egyetem résztvevői megismerkedhetnek az épülettel, úgyhogy szétnézünk az SZTE Informatoriumában, de bekukkantunk az Informatikatörténeti, illetve az ásványkiállításra is.

15 órakor visszatérünk, a rendezvény az OKTATÁS szekcióval folytatódik, ami reményeink szerint INTERAKTÍV lesz!

 15:15 Fenyvesi Anna (SZTE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Tanszék, intézetvezető egyetemi docens): Az angol szerepe ma: Magyar általános- és középiskolások viszonyulása az angolhoz

375 millióan beszélik az angolt anyanyelvként, majdnem félmilliárdan második nyelvként és 750 millióan idegen nyelvként, az angol a globális kommunikáció nyelve – kezdte tényeivel Fenyvesi Anna előadását. Az angol a leggyakrabban tanított idegen nyelv (világ szinten) - tudtuk meg, így Fegyvesi szerint érdekes az, hogy Hoffmann Rózsa, nem ennek az idegen nyelvnek a tanítását szorgalmazza. 2005-ben Magyarország lakosságnak 29% vallotta azt magáról, hogy társalgási szinten képes angolul beszélni. A diákok körében az angol nyelvnek kimagaslóan magas presztízse van. Ofkorsz.

MEGKEZDŐDÖTT a 3. szekció, ami PLENÁRIS ülés, témája: Oktatás

15:19 Baráth Tibor (SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet igazgató): Vezetés – oktatás – politika

Az iskola feladata olyan tudást adni, amely a diákok saját boldogságához vezet.
A gyorsan változó tudásmennyiségről van szó, izgalmas statisztikákat látunk, amiket igyekszünk minél előbb közzé is tenni.Eközben: számos új szakma jelent meg az elmúlt években. Kérdés: a magyar felsőoktatás hogyan tud alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?

A tudásra még soha nem volt akkora szükség mint ma - vonja le az előadó a következtetést az OECD eredményeiből.Ha ezt az igényt követné az ország, a magyar GDP a hatszorosára tudna növekedni. Ennek módját mutatja be Baráth Tibor az iskolázás standard és új modelljének szembeállításával. Utóbbira a testre szabott tanulás, a megértést szolgáló értékelés, a helikopterszemlélet alkalmazása és a tudásforrások egyenlő elosztása jellemez. Ez a tanulás nem individuális, csoportos is.
Finn példa: szervezetek, vállalatok hoznak be projecteket az egyetemre, ezek segítségével sajátítják el a szükséges tudást. Ez 90%-os elhelyezkedést eredményezett.

15:33 Csapó Benő (SZTE BTK Neveléstudományi Intézet, intézetvezető egyetemi tanár): A tanulás társadalmi haszna - a felsőoktatás hozzájárulása az ország gazdasági fejlődéséhez

Miért fontos tanulni? - kérdezi az előadó.
Illetve: Miért kell a tanulás fontosságát bizonygatni ma Magyarországon? - utóbbi kérdésre nem tudunk válaszolni.
A tudás sokszorosan megtermeli azt az értéket, amiből az iskolarendszert fenntartjuk, Lássuk ennek módjait.
A műveltségnek, tudásnak önmagában értéke van, de gazdasági hasznot is jelent.

De hogy fordulhat elő, hogy most Magyarországon forrásokat vonnak el az oktatásból, szembemenve a világtendenciákkal?
Ha a népesség átlagosan 1 évvel tölt többet az iskolában, az már a GDP jelentős növekedését okozza.
De tudomásul kell venni, hogy nagy energiát igényel egyre több réteget bevonni a képzésekbe. Fontos, hogy mindenki érettségizzen, ezért a nehezebben képezhetőséget át kell váltani időre: több időt kellene szánni a lemorzsolódókra.

De milyen haszna lehet a tanulásnak az egyén számára?
A tanult emberek egészségesebben élnek, gondoskodnak magukról, kevésbé függnek az állami ellátó rendszertől, sőt, hosszabb ideig is élnek. A tanult emberek időskori leépülése is lasúbb, de alapvetően másként élnek, hajlamosabban a közösségi életben való részvételre, de képesek önálló életvitelre és személyes kontrollra is. Az önszerveződés is közelebb áll hozzájuk.

Ugyanakkor a tudásnak jó jövedelemteremtő képessége is van. A több tudás nagyobb védettséget jelent a munkanélkülivé válással szemben - még válság idején is!
A tudásnak azonban társadalmi haszna is van, hiszen a tanult ember teremti meg a kulturális közösségeket, s hozza létre a kultúrát, továbbá hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is (környezettudatosság, környezetbarát fogyasztási szokások).

16:00 Pelle Anita (SZTE GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete, egyetemi docens): Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére

Nem úgy van, hogy van Magyarország és van az Európai Unió - Mi a tagjai vagyunk!
A nemzetgazdasági versenyképesség fogalmát definiálja Pelle Anita, s kiemeli: globális környezetünkkel is tisztában kell lennünk.
A tudásnak egyre nagyobb szerepe van, és tőkét is jelent! A globális versenyképességi index keretrendszerét látjuk a kivetítőn: a 12 pillérből kettőnél jelenik meg az oktatás.
Magasabb iskolázottsági szint mellett magasabb a lakosság és a vállalkozások jövedelme - derül ki az előadó diáiból. De magasabb a minőség iránti igény is, és a termékek és szolgáltatások iránti kereslet is - összességében pedig magasabb az életszínvonal is.

16:21 Máté András (ELTE BTK Logika Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens): Büfé-ruhatár szak

Sok politikai természetű megjegyzést  fogok megereszteni, de ennek az okai a politikában vannak - mondja az előadó.
A divatos "mémekből" azonban nem mindet a jelenlegi kormányzat ültette el a köztudatban, az előző kormányok is felelősek érte, csak a mostani ezekre épít. Az első Nemzeti Konzultáció manipulatív, csapdákra építő retorikáját idézi Máté András.
Igazi anti-előadást láthatunk: a kormányzat kommunikációjának sántító, önmagában semmit nem jelentő adatait olvashatjuk le a kivetítőről, vendégelőadónk összegyűjtötte, mivel próbálják félrevezteni a felvételizőket és a hallgatókat.

De lássuk, mit produkál az egyetem? Diplomákon kívül kulturális színvonalat, társadalmi mobilitást és közéleti aktivitást is termel!
A költségvetés helyzete nem magyarázza a felvételi (nem)keretszámokat, hiszen a piaci igényekhez nem illeszkednek a jelenlegi intézkedések: a munkaerő-piacon kevésbé preferált helyzetben lévő szakokon lesz ingyenes az oktatás...
És a bölcsészettel mi történik? Tények jönnek, vigyázat!
A bölcsészek munkanélküliségi rátája a többi diplomás körül vannak, s aki munkát kap közülük, az gyorsan kap. Bár az igaz, hogy kisebb presztízsű állásokat kapnak.

16:45 Katona Péter (SZTE BTK Társadalomelméleti Intézet Szociológia Tanszék, adjunktus): Hörcsög a díványban avagy az Bolonyai áfium ellen való orvosság

Intermezzo a télikabát mesterszakról, prezentációt nem kapunk.
Katona Péter személyes tapasztalatait meséli a tömegoktatásról. Hangsúlyozza, hogy a felsőoktatás is emberekből áll. 
Hörcsög a díványban (Hasek novellájáról van) - újabb irodalmi példa, gyors történetmesélés, elvégre nappalisok is vannak köztünk, de "spanolunk a petymeggel".
Rendszerváltás vs. felsőoktatás - kicsit szomorkásan vesszük tudomásul, hogy akkor áramlottak be a tömegek a felsőoktatásba. Azonban mai helyzetre is reflektál Katona Péter: nem érti, hogyan lehet egy szintre hozni, vagy úgyanúgy tanítani a 240 ponttal és a 480 ponttal felvett hallgatókat. De a kreditrendszer bevezetésére is visszagondolunk a szociológussal, aki szerint többet vártak bevezetésétől.
A "mi időnkhöz képest" ma akár tízszer is próbálkozhat valaki a vizsgákkal, azaz a "fejkvóta miatt senki nem vágná le z aranytojást tojó tyúkot" - azaz a kreditrendszer a tanulmányok elhúzását eredményezte. Amit azonban nagyobb problémaként érzékel a szakember, hogy szétveri a közösségeket a kreditrendszer, mert individualizálja a hallgatókat.
A hallgatóság sikítva-nevetve értékeli a "hárompluszkettes lakodalmas képzés" Hofit idéző ábrázolását.

Pár perc szünet után folytatódik az Oktatás szekció.

17: 35 Galicza János (nyugalmazott főiskolai tanár): A nevelés a gyerekeké

"Minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy rossznak lenni sokkal mulatságosabb, mint jónak lenni..."- Janikovszky Évával kezdjük az utolsó szekciót.
A fegyelem fogalmát definiáljuk először - lemondatást, önsanyargatást jelent, de nem ok nélkül, hiszen a normáknak való megfelelés érdekében használjuk. Legalábbis ezt tükrözik az oktatási színterek - állapítja meg Galicza János.

Reformpedagógia és alternatív nevelési megoldások - aki ezt nem tanulta, az a régi módszerek szerint fog oktatni.  Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk kerülni, szembesülni kell a saját neveléstörténetünkkel az előadó szerint.
Az képes a gyerekek tiszteletben tartására, aki képes önmagában bízni, így képes bízni a gyerekekben.
De lehet-e bízni a "rossz" gyerekekben?
Egyszerű a válasz: a gyerek olyanná válik, ahogy a környezete alakítja. Amíg a gyerek iskolába jár, van remény, s nem hatalomra van szükségük, hanem támpontokra. Ez csak sikeres és magabiztos ember lehet, őt látva a gyermek azt érzi: érdemes követni.

KÖZBEN: Az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) élőben sugározza a szegedi Szabad Egyetem előadásait. Hétvégén a nap történései újra meghallgathatók lesznek.

17:55 T. Molnár Gizella (SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet, intézetvezető főiskolai tanár): Klebelsberg egyetem-koncepciója


Történelmi blokk következik. Négy fő témát fogunk érinteni: Klebelsberg munkásságát vizsgáljuk, mint ellentmondásos kultúrpolitikusét, hiszen egy konzervatív reformkorszak kapcsolódik a nevéhez, amely a bethleni korszak kulturális konszolidációjához maximálisan hozzájárult - T. Molnár Gizella.
Utóda tevékenységét vizsgálva vált valóban pozitívabbá megítélése, hiszen átfogó kultúrpolitikai koncepciójával tagadhatatlanul a szellemi tőke, illetve szellemi befektetés fogalmaira épített.
Köztudott, hogy a kultúrfölényre vonatkozó elképzelést ő alkotta meg, amellyel felzárkóztatta Európához a magyarságot: az európai színvonalhoz tartozás csakis művelt néptömegekkel és "európai dimenziójú" vezetőikkel lehetséges - összegez a főiskolai tanár.
Az előadásból kiderül az is, hogy decentralizációra, az egyetemi gondolatra és az alföldi gondolatra építette Klebelsberg reformját.
Alapvetően konzervatív, gyakran elitista kultúrpolitika, mely elsősorban annak a tekintélyuralmi rendszernek az érdekeit képviselte, melynek ő maga is megalapozója volt, s annak ellenére, hogy nem volt tévedhetetlen, reformjai jelentősek voltak.

18: 19 Molnár Judit (SZTE ÁJTK, a Politológia Tanszék docense): A kirekesztés állomásai a Horthy-korszakban: a numerus clausustól a keretszámokig

Állítsunk-e szobrot Horthy Miklósnak? - kérdezi az előadó. A hallgatóság hevesen tiltakozik, pedig a kérdés szerencsére csak költői volt.
Először a numerus claususról esik szó, amelyet Prohászka Ottokár fogalmazott meg, s Gömbös Gyula kiállt mellette. Az antiszemita törvények rövid vizsgálata: ugyan a "zsidó" szó nem szerepel a törvényben, a végrehajtó utasításban igen, az "izraelitákat külön nemzetiségnek véve" - írja a dokumentum, mikor mindenki másnál az anyanyelv számított.



A Trianon utáni értelmiségi túlkínálat volt, de sokkal több zsidó szorult ki az egyetemről, mint amennyi diplomás többlettel bírt az ország - s hasonló fonák érvekkel próbálta alátámasztani intézkedéseit az akkori kormány.
Hitler hatalomra jutásánál tartunk, később a 2. zsidótörvénnyel elfogadták a faji törvényt. Az arányszámok alól a szegedi egyetem "mentesült" azzal, hogy menekülteket vett fel - köztük több zsidó is volt.
Összefoglalva ezek a korszakok a kirekesztés hagyományát teremtették meg, s példát jelentett például a román kormánynak is, amely e minta alapján korlátozta az erdélyi magyarság oktatáshoz való jogait.
Az előadó ismét feltette a kérdést zárszóként: tényleg kell szobor Horthy Miklósnak?

18:40 Pavlovits Tamás (SZTE BTK Filozófia Tanszék, habilitált egyetemi docens): Egyetemi autonómia Varsóban a náci megszállás alatt 

Rendhagyó előadással készült az előadó. Egy novellát olvas fel, amely az illegális varsói egyetemről szól, amelyet a város megszállása alatt szerveztek.
A novella Tadeusz Borowski Tanárok és diákok című műve, amely alapján az előadó arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi az egyetem; mi az, ami az egyetemen való munkát motiválja.

A szövegről tudni kell, hogy a lengyel főváros megszállásakor az egyetemet darabokra szedték és bezárták, de az intézmény ennek ellenére folytatta működését - immár illegalitásban.
Felolvasás következik, 9 perc.
Mi az, hogy egyetem? Mi az egyetem lényege? - kérdezi Pavlovits Tamás, hiszen a szöveget alkalmasnak tartja arra, hogy a válaszkeresésben a hallgatóság segítségére legyen.
Az előadó szerint nem keretszámok, nem reformok, hanem fenyegetés van a szövegben, az egyetem mégis működik, de nem intézményként. Ebben a helyzetben mutatkozik meg az egyetem fenoménje.

A szövegbeli ellenállás fő motivációja viszont nem is az ellenállás: a tudás. A tudás szervezi a tevékenységet, s készteti az embereket az adott történelmi szituációban arra, hogy ellenálljanak - kockára teszik a hallgatók életüket a tudás vágya miatt, az oktatók is kockáztatják testi épségüket a tudás átadásának felelőssége miatt.
(Pavlovits Tamás számára azt is kifejezi a novella, hogy a tudás - a fenti olvasat szerint - túlmutat az anyagi nyereségen, ezért nem alkalmas a gazdaság kategóriáival való jellemzésre, annál magasabb rendű dolog.)

A nap záróelőadása következik.

19:03 Farkas Éva (SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet, egyetemi docens): A felnőttképzés fejlesztésének európai trendjei avagy „a nemzetközi helyzet fokozódik”

A felnőttképzési törvényről van szó, amely körül nem alakult ki szakmai párbeszéd - a kormányzat tulajdonképpen lehetetlenné tette ezt Farkas Éva szerint.
Alapvetően a felnőttképzési rendszer sikertörténetnek nevezhető, ugyanakkor számos probléma adódott körülötte. A felnőttképzés ugye drámaian háttérbe szorult, pedig 2011-ben több mint 700 ezer felnőtt vett részt iskolarendszeren kívüli képzésben. 

Az előadó szerint a foglalkoztatottság szempontjából inaktívak száma rendkívül nagy, ezért támogatni kellene át- vagy továbbképzésüket, hogy növekedjen esélyük a munkaerő-piacon, hiszen a felsőfokú végzettség jelent csak biztonságot ebből a szempontból.
Magyarország a Nemzeti Reform program keretében 2011-ben azonban vállalásokat tett az Európai Unió felé, ám a legfrissebb kormányintézkedések nem ezt támasztják alá.

19: 30 Szirmai Éva, a Szabad Egyetem főszervezője a következő szavakkal búcsúzik:
Köszönetet mond a résztvevőknek, szervezőknek; házigazdáinknak, a Szegora munkatársainak,és az SZTE BTK média tanszékének.
Bejelentés: a JATE Press jelezte, hogy kiadná az itt elhangzott előadásokat.
"Viszont látásra a következő Szabad Egyetemen!" - búcsúzik a főszervező, Szirmai Éva.

Ezzel bezárja kapuit a Szabad Egyetem, köszönjük a figyelmet olvasóinknak, a kitartást a résztvevőknek és a felkészülést az előadóknak!
A búcsúposzt még nem a vége, tervezünk folytatást és nem hallgatunk!
Addig is: Semmit rólunk nélkülünk!