A nemzet sikerességének egyik záloga a jó felsőoktatás. Amikor egyetemeinkről, főiskoláinkról születik döntés, a jövőnk a tét. A jó döntés alapja a szakszerűség, a megalapozottság, az átgondoltság, a következmények gondos számbavétele, az együtt gondolkodás az érintettekkel: a tanárokkal, hallgatókkal, a családokkal, a munkaadókkal.

Mi, a magyar egyetemek és főiskolák rektorai tudjuk, hogy a kor követelményeinek megfelelő teljesítményhez folyamatosan és nagyon sokat kell tennünk. Tudjuk, hogy a nemzeti felsőoktatás visszafejlesztését eredményező lépések, a működéshez szükséges anyagi források kivonása, egyetemeink és főiskoláink pénzügyi kivéreztetése helyett, a jövőnk érdekében éppen ellenkező irányú közpolitikára van szükség: be kell fektetni a tudásba, az egyetembe, a jövőbe. Növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat. 

Az elmúlt időszakban éppen az ellenkezője történt. Öt év alatt 40 %-kal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása, miközben a GDP mértéke nagyjából változatlan maradt. 

Megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat azok, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. Ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele.

A tények: 

• A magyar munkaerőpiac elismeri és kiemelkedően díjazza a hazai felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelme háromszorosa a középfokú végzettséggel nem rendelkezőknek.
• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legkisebb a munkanélküliség. A magyar munkaerőpiacon a diploma nagyobb esélyt ad az elhelyezkedésre és erősebb védelmet nyújt a foglalkoztatás megtartásában. A gazdasági válság első három évében – 2008-ról 2010-re – a munkanélküliség a középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében 6,2%-kal, míg a diplomások körében csupán 1,8%-kal nőtt. 
• A magyar állam számára gazdaságos a felsőoktatásba történő befektetés. A magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas. 
• A magyar felsőoktatás a fejlett országok között egyedülálló abban, hogy a felsőoktatási ráfordítások társadalmi megtérülése magasabb, mint az egyén számára jelentkező haszon. 
• A magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe adó és járulék formájában, valamint hasznosul a gazdaságban.  
• A magyar felsőoktatás nemcsak oktat, alap- és alkalmazott kutatást végez, hanem őrzi és gyarapítja a nemzeti értékeket, a kultúra, a művészet és a sport terén egyaránt.
• A magyar felsőoktatás elismert teljesítményt nyújt a nemzetközi térben. A legjobb magyar egyetemek a felsőoktatási ranglistákon a világ egyetemeinek legjobb 3%-ában vannak (ez olyan, mintha a magyar labdarúgó-válogatott a legjobb 15-ben lenne a FIFA világranglistán). Mindezt úgy érték el eddig, hogy lényegesen kevesebb állami támogatást kapnak a magyar egyetemek, mint azok, akik a ranglistákon hasonló, vagy előkelőbb pozíciókban helyezkednek el. 
• A magyar felsőoktatás minőségi képzést nyújt, megfelelő felkészültséget biztosít, mely nemzetközi vonatkozásokban is elismert. A magyar diákok keresettek külföldön, szívesen fogadják őket a neves egyetemek.  
• Közel 20 ezer külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, akik azért jönnek Magyarországra, mert jó színvonalúnak ítélik a képzést. Az általuk befizetett tandíj növeli az egyetemek bevételét, miközben ugyanezek a diákok hasonló nagyságú összeget magyar áruk és szolgáltatások vásárlására is fordítanak. 
• A magyar oktatók elismertek a nemzetközi tudományosságban, keresettek külföldön, a magyar professzorok százait felkészültségük alapján szívesen látják a világ egyetemei. 
• A magyar egyetemek és főiskolák fontos szerepet játszanak a régiók, a városok gazdasági, kulturális és művészeti életében. 
• A felsőoktatásban való részvétel nemcsak gazdasági kérdés. Még olyan tényezőkre is, mint az emberek várható élettartama, jelentős hatással lehet. Magyarországon egy 30 éves diplomás férfi várhatóan 13 évvel tovább él, mint középiskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkező kortársa. 
• A felsőoktatás fejlesztése nem rendelhető alá a gazdasági szféra és a költségvetés pillanatnyi igényeinek. A magyar felsőoktatásnak hosszú távon kell szolgálnia a társadalmi fejlődést, stabil és kiegyensúlyozott intézményrendszerként kell képeznie és nevelnie a magyar értelmiség utánpótlását.
  
  

A magyar felsőoktatás 600 éve létezik. Története során mindig kiemelkedő szerepet játszott a társadalmi, gazdasági és tudományos fejlődésben. Aki ennek a társadalmi erőforrásnak a tekintélyét, működését hibás döntésekkel kockáztatja, a közjót rombolja. A magyar felsőoktatás a közösség javát, a társadalom fejlődését, az emberek tehetségének, tudásának fejlesztését, a családok jövőjét, a tudás értékének növelését szolgálja. A Magyar Rektori Konferencia ehhez kéri a társadalom határozott támogatását.

Budapest, 2012. december 18.

A Magyar Rektori Konferencia Elnöksége

Forrás: http://www.mrk.hu/2012/12/18/a-magyar-rektori-konferencia-elnoksegenek-kozlemenye-2/