Kié is az egyetem?
2013.01.15. 13:37 - pötty zorka

nagylajos_egyetem.jpgGyakori indokolás a jelenlegi kormányzati döntések jogosságára, hogy "az egyetem az államé", és ezért szükségesek az ismert egyoldalú átalakítások, amelyek ugyan a fejlődést nem szolgálják, ám ha valaki a saját feltételeit akarja diktálni, saját pénzből alapítson egyetemet. A közvélemény pedig sokszor elfogadja, sőt, magáénak is vallja ezt a fajta retorikát. Ez a nézet azonban sem logikailag, sem közjogilag nem állja meg a helyét.

Az egyetemeket a középkorban, valamint az újkorban királyok, fejedelmek, egyházi elöljárók alapították Magyarországon, amikor a nemzetkép és nemzettest még nem egyezett meg a mai felfogással. Mai értelemben vett népképviselet nem létezett, az a mai közjogi formáját először 1918-ban, majd újabb hosszú szünet után 1990-től érte el.
Az állam központi és lokális legfelsőbb szerve tehát már nem egy emberből áll, hanem szervezeti formában működik, amelynek összetételét közvetve ugyan, de mi, választójoggal rendelkező polgárok alakítjuk ki egy ciklus erejéig. Ebben is különbözik tehát a régi és a jelenlegi rendszer: utóbbi esetén nem öröklött, nem életre szóló tisztségek vannak, hanem az elégedetlen választók négyévente akár le is válthatják a politikai elitet.

alaptorveny.jpg

Ez, tudniillik a hatalom forrásának az eredete inkább a különbség a XIV-XVI. századi, és napjaink gondolkodása között, mert több a hasonlóság az állami bevételek tükrében, hiszen azok elsősorban az adóterhekből származtak (az szintén egy másik cikk témája, hogy mennyire volt akkor, és mennyire van ma közteherviselés).

Itt pedig máris eljutottunk "az egyetem az államé" állítás első cáfolatához. Tudniillik az egyetem tulajdonosának ugyan a jogutódlás kapcsán valóban tekinthetjük az államot, ám az adónkból befolyó összegekkel mi, adófizetők (jelen cikk írójának is van adózás alá vont jövedelme, 2007 óta rendszeresen) tartjuk el az egyetemeket is - s ezek a felsőoktatásba fektetett adóforintok többszörösen megtérülnek társadalmunknak.

A magyar állam a XX. század óta biztosítja az oktatáshoz való jogot, amelybe a felsőoktatás is beletartozik. A jelenlegi alaptörvény így fogalmaz ezzel kapcsolatban: „A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.” (X. cikk (2) bekezdés), valamint:

„(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.” (XI. cikk (1)-(2) bekezdés)

 Látható, hogy az állam ugyanúgy vállalja általános, XX. századi vívmányú kötelezettségeit, mint ahogy az egyén is vállalja azt, hogy ennek elősegítéséhez adóforintjaival járul hozzá. Ez az egymásra utaltság teszi lehetővé, sőt kötelezővé a megfelelő szintű kommunikációt a felek között, és ezek után tekinthető az állampolgárok által alakított bármely, átgondolt struktúrával, és szakmai/társadalmi támogatottsággal rendelkező szervezet tehát legitimnek a gazdasági tárgyalások tekintetében is. A kormányzati források mértéke, és azok ésszerű elosztása ugyanis - itt visszautalnék az alaptörvényben leírtakra -, hatással lesz a kutatás és a tanítás módszerére, hatékonyságára.

Az államnak tehát nem csak joga, de minden adófizető felé kötelessége is a gazdálkodás racionalitását vizsgálni akkor, amikor a támogatás mértékéről dönt az adott költségvetési évben. Szintén érdeke a befektetett pénz megtérülése, tehát az oktatás színvonalának emelése, és az, hogy a kimenet, tehát a végzett hallgatók minél pozitívabb értékekkel induljanak neki az életnek és a munka világának egyaránt, és az is, hogy a munkáltató és a frissen végzett, felsőoktatásból kikerülő hallgató minél hamarabb találkozzanak.

Fontos azonban megjegyezni, ez nem csak az állam érdeke, éppen ezért nem csak az ő egyedüli joga, kompetenciája dönteni az addig vezető útról. Ez valamennyiünk közös felelőssége. A jelenlegi helyzet pedig olyan, ami nem egy, nem kettő, és nem öt éve változásért ordít. Így a kormányzattal együtt a mi, valamennyi oktató, hallgató, dolgozó közös érdeke az is, hogy a reform a megfelelő mederben maradjon.
Mert semmit rólunk, nélkülünk!


dr. Boros Tamás
munkavállaló, oktató, egykori hallgató


Kapcsolódó cikkek:
A "büfészakok" mítosza
Miért fontos tanulni?
Vannak is, meg nem is: forráskivonások 2013-ban
Harmincévesen is az adófizetők pénzén?
"Diplomás munkanélküliség”? Ugyan!

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mierthallgatok.blog.hu/api/trackback/id/tr45019658

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.01.16. 11:52:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.15. 15:16:35

Az egyetem annyira az államé ahogy a többi közintézmény.
Se jobban, se kevésbé.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2013.01.15. 15:17:33

"ha valaki a saját feltételeit akarja diktálni, saját pénzből alapítson egyetemet. A közvélemény pedig sokszor elfogadja, sőt, magáénak is vallja ezt a fajta retorikát. Ez a nézet azonban sem logikailag, sem közjogilag nem állja meg a helyét."

Szerintem ez a következtetés mindenféle szempontból megállja a helyét. Ezt a poszt sem cáfolja.

Pepibubó 2013.01.15. 15:28:12

@zombizan: Az egyetemi autonómia egyik fő magyarázata éppen az, hogy nem lehet "népszavazással" dönteni olyanok támogatásáról, akik a népesség 5 %-át teszik ki.

Ezek a tipikusan állami feladatok terepei, ahol méltányolni lehet vagy a humanitárius szempontokat, vagy a nemzet jól felfogott - kevesebbek által felfogható - érdekeit.
Itt jön a politikusok óriási felelőssége, amikor "népszavazás" emlegetése helyett ilyen jól felfogott érdekeket kellene elfogadtatni a többséggel is.
Például olyan nemzetek bemutatásával, amelyek oktatási rendszerükkel, közte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával vitték sokra.
Sokkal többre, mint mi...

Bronislav Kaminski 2013.01.15. 15:29:25

a második képen látható kiadványt (amin a svájcisapka van) lehet még valahol ingyen kapni? épp elfogyott otthon a wc-papír...)))))))))))

Szelid sunmalac 2013.01.15. 15:41:15

@Bronislav Kaminski: Attol tartok ez meg arra is alkalmatlan! A szar a seggedben marad, a bort viszont kicsipi.

Bronislav Kaminski 2013.01.15. 15:45:06

@Szelid sunmalac-Elmeny designer: a polgármesteri hivatalból már kitiltottak mert az alkotmány asztalánál ittam és söralátétnek használtam az alaptörvényt))))))))))

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2013.01.15. 15:58:11

@Pepibubó: semmi gond az autonómiával, de az autonómia tényéből nem következik, hogy az államnak anyagilag támogatnia kell az egyetemet. Nem védeni akarom a kormányt, mert megérik a pénzüket, de valahol tényleg igaz, hogy ha valaki nem akarja, hogy az állam beleszóljon az egyetemi ügyeibe, az alapítson magánegyetemet.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2013.01.15. 16:02:45

@Pepibubó: az oktatás és nemzeti boldogulás kapcsolata nem ilyen egyértelmű. Abban szerintem mindenki egyetért, hogy a jelenlegi hazai felsőoktatási rendszer sem méretében, sem intézményi struktúrájában, sem az oktatás színvonalát és a tanári gárda minőségét tekintve, nem ideális (nagyon finoman fogalmazva...).

A kérdés az, mi a nagyobb rossz? Ha marad minden úgy, ahogy van, vagy a jelenlegi eszetlen barmolás folytatódik a kormányzat részéről? Hajlandó vagyok elfogadni, hogy az első a jobb, de attól még ne csináljunk úgy, mintha kiváló felsőoktatásunk lenne.

madarasi.abel 2013.01.15. 16:03:41

Az állam abba szóljon bele, amihez ért.
Az egyházaknak is sokvalagnyi pénzt adunk, mégsem gondolja senki, hogy bele kellene szólni az egyházügyekbe.
Ésígytovább.

Megyko · http://www.szinkronrendezo.blog.hu 2013.01.15. 16:09:56

@madarasi.abel:
azt is csinálják a fiúk! haveri alapon szórják kamu közbeszerzéseken azt a pénzt, amit most olyan helyekről próbálnak pótolni, ahonnan ha 10 forintot kivonnak, már nagyon fáj. Tehetségtelen faszok.

Megyko · http://www.szinkronrendezo.blog.hu 2013.01.15. 16:15:09

@Megyko:
ja bocs, nem vágtam a komment témájához, csak jólesett.

Az egyetemi autonómia nagyon kétélű fegyver hé. Aki egyetem közelében járt az elmúlt 10 évben, az érzi azért, hogy nagyon sok helyen totál inkompetens, tehetségtelen gyíkok ülnek, akik csak valami bensőséges, átláthatatlan játszadozás eredményeképp ülnek ott, ahol. Na, ezekhez az arcokhoz képest egy kirendelt kormányhivatalnok, vagy akárki már megváltás lenne.

elwood 2013.01.15. 16:17:47

Kié az egyetem ?

orbán hűbérbirtoka. egyéb kérdés ?

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2013.01.15. 16:18:54

@Megyko: vigyázz, az értelmiséget tilos kritizálni

okostojgli (törölt) 2013.01.15. 16:39:29

@zombizan: "ha valaki nem akarja, hogy az állam beleszóljon az egyetemi ügyeibe, az alapítson magánegyetemet."

Csak két gond van ezzel a demagógiával: -Beleugathatnak például a bíróságok ítéleteibe is? Vagy a rendőrség munkájába? Mert ezek a kretének úgy képzelik, hogy bele lehet ugatni, hisz fóbiája ezeknek, hogy 2006-ban az akkoriak is belepofáztak.
-Ha én nem vagyok elégedett az ÁLLAMI egészségüggyel és nyugdíjpolitikával akkor megtehetem, hogy nem fizetek sem TB-, sem nyugdíjjárulékot cserébe ha öreg és/vagy beteg leszek oldjam meg magam?

Vagyis van egy csomó dolog amibe az államnak TILOS belepofáznia, pedig az állam tartja el (ADÓFORINTOKBÓL).
És van egy csomó dolog amit az államnak finanszíroznia KELL (adóforint, ugye, pölö tömegközlekedés), de akinek nem tetszik az saját maga is megoldhatja (saját autót használ, mégsem kapja vissza a MÁV-ra költött adóforintjait).

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2013.01.15. 16:46:16

@okostojgli: szerintem mind a bíróságok, mind a rendőrség költségvetését az állam határozza meg.

Nem tudom, miért olyan nehéz megérteni, hogy egy dolog az egyetemi autonómia, másik dolog pedig a finanszírozás.

kvadrillio 2013.01.15. 16:58:32

NO, NEKEM VAN EGY MAGÁNVÉCÉM, AZT MODERÁTOROK NEM HASZNÁLHATTYÁK ! MESSZIRE KERÜLJÉK EL, MÉG HA BE IS TOJNAK, AKKOR IS ! :o)

nemorino 2013.01.15. 17:41:46

Nagyon jó a kérdés, szerintem sokakban nem tisztázódott le, hogy miért is más egy egyetem, mint egy középiskola, vagy általános iskola, mivégre az autonómia?

Történelmi gyökerei vannak ennek. Az első egyetemet (Bologna, XI. század) nem uralkodó, vagy a város alapította, hanem a diákok. Ugyanis a tanárok csak magas tandíjakért voltak hajlandók egy-egy tanítványt maguk mellé venni, ezért a diákok szövetkeztek, hogy közösen fizessék a tanáraikat, ez a diáktestület lett az universitas. A szó a középkorban tágabb jelentésű volt, testületet, azonos jogállású személyek közösségét jelentette.
Az önkormányzatiság eredete tehát egyfajta hallgatói testületben gyökerezik. Mivel az önkormányzati jogokat az uralkodók is megadták az egyetemeknek, kvázi az is a diákoké lett. Közben persze a tanárok is tagjai lettek ennek a közösségnek - nyilván egyes diákok idővel tanárokká váltak, illetőleg a tanárok is rájöttek a testületi fellépés előnyeire. Önkormányzatiság nélkül az oktatási intézmény nem egyetem, csak egy iskola, ha az állam megnyirbálja az önkormányzatiságot, azzal lefokozza az egyetemeket. Azt hiszem a legjobb egy egyetemnek, ha az állammal minél kevesebb kapcsolatot tart fenn. Ha nem lenne ennyire kivéreztetve az átlag adófizető, akkor azt mondanám, hogy a magánegyetemeké a jövő.

Sajnos az én időmben (kilencvenes évek második fele) ez az önkormányzatiság nem igazán működött a gyakorlatban, de ahogy elnézem a mai diákokat, mintha kezdene alakulni.

nevetőharmadik 2013.01.15. 17:48:51

@zombizan: a fő baj az, hogy a te gondolatmenetedben az állam a kormány szinonímája, pedig valójában mi mindannyian ugyanúgy az állam részei vagyunk. Az állam tulajdona a mi tulajdonunk is, még ha ez csupán erkölcsileg helytálló kifejezés, és nem jogilag.

Mindegy, egy a lényeg: a felsőoktatás a nemzeté, az oktatóké és a hallgatóké is, éppen ezért a kormány nem diktálhat egyoldalúan. Az említett csoportoknak igenis van beleszólása a felsőoktatási intézmények dolgaiba. A gond az, hogy ez a kormány ezt nem akarja elismerni, a tetteivel legalábbis semmiképp.

Az persze védhető álláspont valamelyest, hogy az államhatalmat képviselő kormány delegáljon valakit a felsőoktatási intézményekbe abból a célból, hogy számon kérje a pénzek felhasználását. A gond azonban az, hogy a kormány olyan pénzügyi döntnököket ültet az intézmények nyakába, akik egyoldalúan diktálhatnak a pénz kontrollálásával. Ez nem finanszírozás, ez túszejtés.

Az a gondolkodás, hogy ha valaki diktálni akar, alapítson új egyetemet, meg aki a pénzt adja, az rendeli a zenét, vagyis az erősebb kutya baszik elve az állam szempontjából azóta túlhaladott álláspont, hogy 800 éve megírták az első alkotmányokat: az államhatalom nem tehet meg bármit, akkor sem, ha van hozzá ereje.

freesleep 2013.01.15. 17:53:58

@Megyko: aki pedig nem ilyen bensőséges játszadozás következtében lenne ott:?

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2013.01.15. 18:06:36

Nekem igazából csak azzal volt problémám, hogy a cikk bevezetőjében az szerepel, helytelen az a nézet, hogy ha valaki a saját feltételeit akarja diktálni, az alapítson magánegyetemet.

Ez nem tudom, miért helytelen, mert a többi adófizető pénzén a saját feltételeit nyilván nem diktálhatja senki. A közakarat kifejezésére a parlamentáris demokráciánál jobbat pedig még nem találtak ki, de ennek a vége óhatatlanul az, hogy a vélelmezett közakarat az állami tisztviselők száján keresztül beszél. Ha nem tetszik, amit a szájak mondanak, jövőre választások lesznek.

A hozzászólások egy részéből nekem az jön le, anyagilag független egyetemeket szeretnének, de úgy, hogy az anyagi függetlenség ne a diákok tandíjára épüljön. Szerintem ilyen a világon nincs, nem is volt és nem is lesz.

Az igazságosság, kiszámíthatóság stb szempontja mind jogos, de ha költségvetési forrásból működnek az egyetemek, akkor az állam mindig bele fog szólni a működésükbe.

bonebear · http://cinca.blog.hu 2013.01.15. 18:15:53

Szerintem az állam az adófizetők nevében legyen megrendelő, legyen törvény a működésről és a számvevőszéki ellenőrzésről, minősítési rendszer, stb., de a napi ügyvitelbe legyenek szívesek ne folyjanak már bele valami vízfejjel.

EnTeO 2013.01.15. 19:07:04

"Mai értelemben vett népképviselet nem létezett, az a mai közjogi formáját először 1918-ban, majd újabb hosszú szünet után 1990-től érte el." -- Mert az 1867 utáni országgyűlések nem voltak a kor átlagán álló cenzussal megválasztott népképviseletek, ugye?

konsum8 2013.01.15. 19:51:31

"Az említett csoportoknak igenis van beleszólása a felsőoktatási intézmények dolgaiba."

Már hogyne lenne beleszólásuk. 2010-ben bele is szóltak és EZT akarták, ami most van. Bizony erre szavaztatok, ti, mint államot alkotó polgárok.

Lehet majd megint beleszólni 2014-ben. A kettő között pedig nem lehet beleszólni. Persze lehet javasolni, lehet elmondani, de ez nem azonos valódi beleszólással, mint ami csak a választásokon van.

Mert mi lenne ha lenne egy óriás tüntetés, olyan mint 2006-ban szinte minden nap volt? Na akkor mi van? Gyurcsány lemondott 2006-ban? Kurvára nem. 2009-ben és tök más miatt.

Úgyhogy ez az út nem járható vagy tudomásulveszitek vagy pofáraestek.

leponex 2013.01.15. 21:50:44

"Gyakori indokolás a jelenlegi kormányzati döntések jogosságára, hogy "az egyetem az államé", és ezért szükségesek az ismert egyoldalú átalakítások, amelyek ugyan a fejlődést
nem szolgálják, ám ha valaki a saját feltételeit akarja diktálni, saját pénzből alapítson egyetemet. A közvélemény pedig sokszor elfogadja, sőt, magáénak is vallja ezt a fajta
retorikát. Ez a nézet azonban sem logikailag, sem közjogilag nem állja meg a helyét."

Talán meg kellene fogalmazni világosan, mi az a 'nézet', megpróbállak pontokba szedni:

a. - 'az egyetem az államé'
b. - ezért szükségesek az egyoldalú átalakítások
c. - ezek az egyoldalú átalakítások a fejlődést nem szolgálják
d. - ha valaki a saját feltételeit akarja diktálni, saját pénzből alapítson egyetemet.

Közjogilag nem tudom mennyire értelmes ez így, logikailag semmiképp.

No de nézzük cáfolataidat, hátha azok logikusak:

a.,
'Tudniillik az egyetem tulajdonosának ugyan a jogutódlás kapcsán valóban tekinthetjük az államot'

- tehát jogutódlásilag mégsem cáfolod

'ám az adónkból befolyó összegekkel mi, adófizetők... tartjuk el az egyetemeket is'

- Valaminek az 'eltartása' meg annak tulajdonlása két külön dolog. Az állam a tulajdonában lévő dolgokat ... stb ... nagyrészt az adófizetők adójából hozza létre, tartja fenn.
Attól, hogy az egészségbiztosítási járulékot fizetjük, abból fenntartjuk a kórházakat, attól még nem válunk tulajdonossá.

b.,
Természetesen nem ezért szükségesek az átalakítások, így maga az állítás hamis.
Az egyetem tulajdonviszonyához meg semmi köze annak, szükségesek-é vagy nem.

c.
Ez egy szubjektív 'ex katedra' kijelentés, és semmiféle relevanciával nem bír az egyetem tulajdoni viszonyainak megállapításában

d.,
Pedig van benne ráció, egy magánegyetem gazdálkodásába vélhetően az államnak nem sok beleszólása lehetne.
Az létező egyetem tulajdonviszonyairól ez semmit nem mond.

*****

's ezek a felsőoktatásba fektetett adóforintok többszörösen megtérülnek társadalmunknak.'

- Valóban, de ennek mi köze ahhoz, hogy kié az egyetem? Mi van akkor, amikor nem térül meg?

Attól, hogy a közoktatásba befektetett adóforintok sokszorosan megtérülnek, még nem tekinthető a középiskola a diákok tulajdonának. Se a kollégium.

'A jelenlegi alaptörvény így fogalmaz ezzel kapcsolatban: „A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és
gazdálkodásukat törvény szabályozza.”

- Azaz tartalmi, módszerbeli önállóság, amúgy meg törvényi szabályozás.
Ebből miképpen következik annak bizonyítása, kié, vagy kié nem az egyetem?

' Látható, hogy az állam ugyanúgy vállalja általános, XX. századi vívmányú kötelezettségeit, mint ahogy az egyén is vállalja azt, hogy ennek elősegítéséhez adóforintjaival járul hozzá.'

- Az a helyzet, hogy az adó megfizetését még egy liberális demokráciában sem vállalás, hanem
törvényi kötelezettség okán KELL megfizetni, akár akarsz segíteni, akár nem.

És mindez semmiféle eligazítást nem nyújt az egyetem tulajdonlását illetően.

És mi van a XXI. századi vívmányokkal?

És végül:
'Ez az egymásra utaltság teszi lehetővé, sőt kötelezővé a megfelelő szintű kommunikációt a felek között, és ezek után tekinthető az állampolgárok által alakított bármely, átgondolt
struktúrával, és szakmai/társadalmi támogatottsággal rendelkező szervezet tehát legitimnek a gazdasági tárgyalások tekintetében is.'

Jó, tekintsük e fentiekkel bíró szervezeteket legitimnek, akár gazdasági tárgyalások tekintetében is.

És akkor már tulajdonosává is váltak az egyetemnek?

De hogy valamivel egyet is értsünk:

"Így a kormányzattal együtt a mi, valamennyi oktató, hallgató, dolgozó közös érdeke az is, hogy a reform a megfelelő mederben maradjon."

Nem kellene megpróbálnod újra nekifutni ? Mert ebből nem derült ki, mit cáfolsz és milyen érvekkel.

:)

tundrazuzmo (törölt) 2013.01.15. 22:06:35

- Kié az egyetem? Tessék megnézni az alapító okiratát! Valami minisztérium lesz benne az "állami egyetemek" esetében.
- Egyetemi autonómiáról meg közismert tévképzet, hogy: "Majd mi megmondjuk mire, és mennyit, te meg állambácsi, add ide rá a pénzt szépen..."

A posztoló jogot tanul? Nincs meg a kettes, jöjjön legközelebb!

Medvegyev 2013.01.16. 06:11:38

Az államnak joga van megfelezni egyes intézmények költségvetését, majd azt stadionépítésre költeni.

Lásd: Színművészeti költségvetése, 2008=800 millió, 2013=451 millió.lsd még: SZTE egy lépéssel januárban pár miiliárdot elvonunk.

De csak magyarázzátok az adófizetők pénzét, a költségvetés stadionépítési sorának ismerete nélkül.

vizesnyolcas 2013.01.16. 19:23:52

@nemorino:
"a diákok szövetkeztek, hogy közösen fizessék a tanáraikat, ez a diáktestület lett az universitas."
Most viszont arra szövetkeznek, hogy ne ők fizessék a tanáraikat, és az legyen az universitas.
A finanszírozóval szembeni teljes autonómia egyszerűen nonszensz. A finanszírozó - akár az állam, akár egy nagyobb szponzor - bizony támaszthat feltételeket. Az egyetem az autonómia jegyében elutasíthatja ezeket a feltételeket, de akkor le kell mondania a szponzorról meg a neki nem tetsző célra címkézett támogatásról is. Ennyi.
Egyébként meg nagyon megszondáztatnán a ködös autonómiaeszményre hivatkozókat, hogy az ő véleményük szerint a (felsőfokú) oktatás esetében mi a termék és ki vevő. Amíg ezt a két kérdést nem sikerül tisztázni, addig minden más téma feszegetése csak szócséplés.

TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2013.01.17. 06:16:32

@vizesnyolcas: Valóban, eredendően a diákok fizették a tanáraikat. De megjegyzem ennek nem feltétlenül kell így lennie.

Ha az egyetemen valóban értékes tudományos munka folyik, arra lehet szponzorokat, együttműködő cégeket találni. Ergo lesz az államtól és a hallgatóktól független bevétel is, és lőn csoda ebben a pillanatban nem merül fel az a kérdés, ki is finanszírozza az adott egyetemet.

Ha a BME mondjuk együttműködésbe kezdene a Mercedessel, és a tudomány terén való együttműködés kapcsán az egyetem onnan pénzt kapna, akkor abba már nem szólna bele az állam.

Ha egy egyetem úgy dönt, elkezd játékfejlesztőket képezni, és ennek kapcsán összefog mondjuk a Microsofttal, annak akár játék kiadójával is, hogy milyen technológiai fejlesztéseken dolgozzon az egyetem, mi az ami neki is érdeke és fizet, akkor nem a minisztérium döntésén múlna, milyen OSért fizetnek.

Ha összefonódik egy képzés a hadiiparral, szintén nincs vita. Ha egy genetikai képzés összefonódik a gyógyszeriparral? Semmi gond.

Az egyetemi autonómia nem azt jelenti, hogy az államtól jár pénz mindenre. Hanem azt, hogy az egyetem saját, piacképes kutató munkájába az állam nem pofázik bele ideológiai alapon.

TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2013.01.17. 06:21:53

@zombizan: Lehet anyagi függetlenség nem csak tandíj alapon. Akkor, ha az egyetemen elvégzett tudományos munka piaci értéke elég ahhoz, hogy a kutatásokból származó bevétel eltartsa az egyetemet.